99812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegek és zománcok zavarosítására

Ügy látszik, hogy a gázfejlesztőanyag annál kevésbbé alkalmas a zavarosításra, mennél alacsonyabb a forráspontja és mennél kisebb hőmennyiségre van szüksége 5 ahhoz, hogy az égetési folyamat alatt gázképződéssel bomoljék, ezért tehát nem ifiinden széntartalmú, orgános vagy orgános-anorgános anyag használható zavarosítószer gyanánt. Olyan anyagok, melyek-10 nek forráspontja, illetőleg bomlási hőmérséklete a zománc olvadáspontja .alatt van, akként alkalmazható, hogy a zománckeve rék hővisszatartó hatása folytán a hőmérsékletnek az égetőkemencébeii való gyors 15 emelkedésénél teljes elillanásuk, illetőleg szétbomlásuk nem következik be. Ügy látszik azonban, hogy valamely anyagnak zavarosításra való alkalmassága nemcsak az előbb említett körülmé-20 nyéktől, hanem a zománc kiégetése alatti hőmérsékletemelkedés sebesséigétől és az alkalmazott zavarosítószer abszolút menynyiségétől is függ. Az anyag zavarosítószerként való alkal-25 massága függ azonban a zománc-, illetőleg üvegadag gázbuborékokkal szemben való áteresztőségétől, vagyis a zománcelegy viszkozitásától, illetőleg felületi feszültségétől is. A zománcmassza viszkozitása, 30 illetőleg sűrűfolyóssá ga az ismert ömlesztőszerek, ú. m. folypát, borax vagy más effélék hozzáadásával csökkenthető vagy pedig agyag, kaolin vagy más efféle adagolásával növelhető. 35 Olyan anyagok alkalmazásánál, amelyek a zománc égetésekor csak részben illannak el, illetőleg csak részben mennek át gázalakba, a találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy a zavarosodást kizárólag a 40 megömléskor elillanó, illetőleg gázalakba . átmenő részek idézik elő. Ezért ezek az ömlesztőkben csak részben elillanó, illetőleg részben gázalakba átmenő zavarosítószerek, amelyeknek nagyrésze illó, már 45 sokkal kisebb mennyiségben, az eddig szokásos adalékmennyiségek tört részeiben is zava rosítanak. Ez a hatásuk érthető is, mert hiszen a gáz-, illetőleg gőzzavarosításnál csak a 50 gáztérfogat jön tekintetbe, ennek súlya pedig elenyészően csekély. A találmány szerinti eljárásnál tehát a maradék saját színe sem játszik szerepet és így az új zavarosítóeljáráshoz színes és nem tisztított 55 anyagokat is használhatunk. A találmány szerinti eljárás tehát a zavarosítóanyagoknak egészen új csoportját tárja fel, melyek hatása — az ismeretes zavarosítószerekével ellentétben •— nem a zománcban való oldhatatlanságukon alap- 60 szik s melyek vízben oldhatók vagy oldhatatlanok is lehetnek. Olyan vegyületek esetében, amelyeknél az anorgános alkatrész a zománcban oldódik, ennek az alkatrésznek természetesen 65 semmiféle szerepe nincsen a zavarosításnál. Míg a fehér zavarosításhoz a,z eddig ismert eljárások szerint csak bizonyos, kis számú, magában véve és a zománcban oldhatatlan fehér oxidot vagy szilikátot, pl. 70 ónoxidot, cirkonoxidot stb. lehetett felhasználni, a találmány szerinti eljárásnál a fehér zavarosításra az- anyag színe nincs is befolyással. Ez áll azokra az anyagokra is, melyek a zománcban oldhatatlan mar a- 75 dékot hagynak vissza. A találmány továbbá annak a felismerésén alapszik, hogy azok a színeződések, amelyeket a zománc égetése közben kiváló szén vagy szénvegyületek idézhetnek elő. 80 elkerülhetők azáltal, ha a zavarosítószerhez vagy a zomáiickeverékhez a zavarosítószer bomlását elősegítő, pl. oxidálószereket vagy más efféléket, mint salétromot, adagolunk. 85 A találmány továbbá azon a megállapításon nyugszik, hogy a gázfejlődés közvetve, két vagy több anyag egymásra hatása útján is előidézhető, vagy kedvezően befolyásolható. 90 Zavarosítószerek gyanánt tekintetbe jönnek, úgy a tisztán orgános anyagok, vegyületek és komplexek, mint azok az anorgáiios-orgános anyagok, vegyületek és komplexek, melyeknél az anorgános al- 95 kotor ész, még ha az a zománcban oldhatatlan is, nem a zománcmasszában, való oldliatatlansága következtében hat zavarosítószer gyanánt, — természetesen azzal a feltétellel, hogy ezek az agyagok a zománc 100 égetése folyamán gáza,lakba képesek átmenni és pedig vagy annak következtében, hogy teljesen vagy részben illóak, vagy pedig annak folytán, hogy bomláskor részben vagy egészben elgázosodnak. 105 Példaképpen csak néhány ilyen, a találmány szerinti orgános zavarosítószert említünk fel: az alifás ós aromás sorozat orgános savai és azok sói, alkoholok, amidok, szénhidráitok és mindazok az anyagok, 110 amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek. Ezen anyagok száma oly nagy, hogy lehetetlen őket mind felsorolni. Különleges példaképpen említjük a következő orgános zavarosífőszereket: a zsír- 115 savak és azok sói, mint pl. a hangyasav és sói, továbbá az ecetsav ós sói, a benzoesav és sói, a naftol, a benzidin, a keményítő,