99803. lajstromszámú szabadalom • Ékszer-zár

Megjelent 193Q. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99803. SZÁM. — Vl/g. OSZTÁLY. Ékszer-zár. Charles Gay Fabrique de Chaines (Tor successeur de Gay Fréres Genf. A bejelentés napja 1928. évi december hó 31-ike. Svájci elsőbbsége 1928. évi február hó 2-ika. A találmány tárgya ékszerhez, pl. óráskarkötőhöz, karperechez és hasonlóhoz való zár. Lényege abban áll, hogy csuklósan az ékszer egyik végéhez erősített tok 5 (az ékszer másik végének befogadása céljából) nyitható és (beillesztés után) csukható. Az ékszer másik vége ugyanis harántpálcával van ellátva;, amelyet a tok egyik vagy másik fogközébe, akasztékába 10 akasztva, az ékszer hossza kisebbre vagy nagyobbra szabályozható. A mellékelt rajz a találmánybeli ékszerzárnak karperecen alkalmazott, példaképem, kiviteli alakját az 15 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán pedig felülnézetben szemlélteti. A hajlékony fémszövedékből álló (a) karperecnek egyik (x) végéhez csuklósain csatlakozik az ívelt (b) tok, amely két 20 részből, ú. m. a felső élén fogas (c) szárból, meg a hozzá szintén csuklósan erősített (d) fedőszárból áll. A (c) szár két szélén (két (h) oldalfalában), öblüktől szájukig (alulról felfelé), a csukló felé néző, 25 ferde irányban húzódó (f) fészkek vannak kiképezve. A (d) fedőszár szabad végének két sarka egy-egy (g) karmot visel, amelyek kissé szorosan illeszkednek a (h) oldalfalak szaba,d végére, illetőleg a (h) 80 oldalfalak külső végén kiképezett egy-egy (i) hasítékba. Az (a) karperec másik (y) végéhez a hengeres (j) harántpálca van erősítve, amelynek két vége kissé túlnyúlik a bar-35 perec két szélén és a fogas (c) szár két oldalfalának egy-egy (f) fészkébe való akasztásra van szánva. A (b) toknak (h) oldalfalak közötti, belső szélessége akkora, hogy az (a) karperecnek ez az (y) vége belé illeszthető. 40 Az ékszerzár használata már most a következőképpen történik: A nyitott (a) karperecet viselője kezének csuklójára fekteti, a karperec (y) végét a nyitott (b) tokba vezeti, a (j) pálcát 45 pedig a csukló kerületének megfelelő (f) fészekpárba illeszti, végül a (d) fedőszárat ráfordítja s a két (g) karmot a két (i) hasítékba pattantja. Ha azután ebben a helyzetben a kar- 50 perec (y) végét balról jobbra vagy (x) végét jobbról balra meghúzza, a (j) pálcika az (f) fészek öblének fenekébe nyomul, mivel a fészek ferde vágású. Másrészről a fogas (c) száron csuklósan megerősített (d) 55 fedőszárat a két (i) hasítékba akasakodó két (g) karma rögzíti, amely fedőszár a (j) pálcának az (f) fészekpárból való kioldódását meggátolja, ha a karperec valamilyen oknál fogva megernyed (megeresz- 60 kedik, vagyis meglazul) és estinek következtében a két (x—y) vég egymáshoz közeledik. A (j) pálcát befogadó fészkek másféléiképpen is elrendezhetők. 65 A (b) tok, (c) szárának két (h) oldalfala helyett, példának okáért, a (c) száron elrendezett, egyetlen középtarajon is kiképezhető. A karperec a bemutatott kiviteltől, pl. 70 természetesen, el is térhet, bőrből, selyemszalagból stb. is készülhet, a találmánybéli zár pedig nemcsak karperecen, hanem más ékszeren is alkalmazható.