99796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovácsvas előállítására
Mey.jelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99796. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás kovácsvas előállítására. A. M. Byers Co. Pittsburgh, mint Herbert Addison Beale és James Anton pittsburg-lii lakosok jog-utódja. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 27-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1928. évi julius hó 19-ike. A találmány pld. a 87.788. és 90.045. számú magyar szabadalmi leírásokban ismertetett Aston-féle eljárásra vonatkozik. mely kovácsvas gyártását célozza. 5 A találmány szerint a kovácsvasat Bessemer-acélból állítjuk elő az Aston-féle eljárás szerint. A gyakorlatban kitűnt, hogy a Bessemer-acél alkalmazása bizonyos előnyökkel jár a nyilttűzhelyű vagy 10 az elektromos acéllal szemben. Bessemer acéllal az Aston-féle eljárással kapcsolat ban végzett beható kísérletek folyamán kitűnt, hhogy az Aston-féle eljárás útján kapott kovácsvas-bocs minősége megjavul 15 és a frissítő salak, valamint a beöntött acél között jobb reakciót kapunk, ha a konverter-adag „teljesen finomított", vagyis a széntartalom 0.10% alá csökken. A gyakorlatban az adagot előnyösen 20 0.06% szén tartalomig finomítjuk, amit az acéliparban „teljesen" vagy „túlfinomított adagnak" neveznek. Ha a Bessemer-eljárás kivitelénél ilyen adagot közvetlenül ingótokká öntünk, 25 akkor a termék tudvalevőleg vörösizzásnál törékeny lesz, úgyhogy megmunkálás közben, törik. Ez okból a Bessemer-eJjárásnál desoxydáló szerek, pld. mangán, si licium és alumínium adatnak hozzá, 30 mely eleinek és más hasonló elemekkel létesített vegyületeik a fémben foglalt oxygénnel egyesülnek és azt desoxydálják és gáztalanítják. Azt találtuk, hogy az Aston-féle eljárás-85 nak oly mértékben finomított bessemerezett fémmel kapcsolatban való kivitelénél, melynél a fém széntartalma 0.10% alatt van és célszerűen 0.06%-ot tesz ki, az acél azon oxydált állapota, mely a végterméket vörösizzó állapotban törékennyé 40 tenné, annak a frissítő salaknak deso<xydálásával és gáztalanításával küszöbölhető ki, melybe a fémet beöntjük. A finomított acél és a vasoxyd-salak között az acélnak a salakba való beöntése 45 közben fémet desoxydáló és gáztalanító reakció keletkezik. Ennek következtében a salaktartály alsó részében keletkező bocs kihengerlése útján kapott anyag a kézzel frissített vasnak legmagasabb- 50 rendű tulajdonságait tünteti fel. Más részről azt találtuk, hogy nem kellően finomított anyag, mely kb. 0.10% szenet tartalmaz, azonos módon a salakba öntve, vörösizzásnál törékeny vasat szol 55 gáltatott. Azt találtuk továbbá, hogy ha a salak túl sok siliciumot tartalmazott, a készre finomított acél nem veszti el a vörösizzásnál való törékenységét és a hengerlés közben ú. n. „száraz-vas"-sá 60 alakul át, vagyis híján van a szükséges hegeszthetőségnek. Kifogástalan minőségű kovácsvas-bocs előállítása céljából kell, hogy a salakban foglalt silieiumoxydtartalom kisebb le- 65 gyen kb. 15%-nál, de célszerűen ne haladja meg a 10%-ot. Az ilyen salak összetétele pld. a következő: I. példa. Kb. 68.47% FeO, kb. 12.20% Fe2 03 és kb. 9.92% siliciumoxyd. 70 II. példa. Kb. 72.13% FeO, 7.26% Fe,Og és 10.56% Si02 . III. példa. Kb. 72.30% FeO, 10.20% Fe2 03 és kb. 10.18% Si02 . Ezek a salakok rendesen csekély fosz- 75 forsav-, mangánoxyd-, timföld- és magne-
