99792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és sajtolópofák drótkeretek előállítására

Mey.jelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99792. SZÁM. — XYI/d. OSZTÁLY. Eljárás és sajtolópofák drótkeretek előállítására. Zsabetits Vilmos művirág-készítő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi április hó 13-ika. Fémhuzalokból kosárszerűcn előállított keretek, amelyeneket főként koszorúkhoz vagy lámpaernyőkhöz alkalmaznak, rendszerint úgy készülnek, hogy a drótszálak 5 kézzel összesodorják vagy lágy forrasszal összeforrasztják, ami egyrészt költséges, másrészt tartós szerkezet elérésére nem alkalmas. A jelen találmány szerinti eljárás oly 10 termékek előállítását teszi lehetővé, amelyek sokkal gyorsabban és gazdaságosabban állítható elő és szilárdság szempontjából is az eddigieket messze felülmúlják. Az eljárás szerint az egymással összelő kapcsolandó részeket különleges módon összehegesztjük, még pedig, úgyhogy azokat egyidejűleg a keresztezési helyeken egymásba besüllyesztjük és összelapítás útján kiszélesbítjük, miáltal a sorkokban 20 merevítő támok keletkeznek, amivel az egész szerkezet szilárdságát nagy mértékben megnöveljük. Az összehegesztés fúvóláng vagy elektromos áram segélyével történhet. Mind-25 két esetben alkalmas nyomó szerkezetre is van szükség, amellyel a kapcsolási helyet hegesztéskor a drótok besüllyes/tése és szétlapítása végett össze lehessen sajtolni. Lényeges emellett az, hogy a drót-30 szálakat lehetőleg csak az érintkezési pont környezetében hevítsük, vagyis, úgyhogy az anyag felmelegedése és meglágyulása ettől az érintkezési ponttól induljon ki, mert csak így érhetjük el a drótoknak 35 kellő kölcsönös beágyazását anélkül, hogy a külső felületükre ható nyomás azokat külső oldalukon is összelapítaná. Ugyanis nem kívánatos, hogy az anyag a sajtoláskor kívülről is benyomódjék, hanem azt belülről kiindulva kell szétlapítani, úgy- 40 hogy az illeszkedő és összehegesztendő felület minél jobban megnöveltessék. Az eljárás menetét egy keresztezési hely ábrázolása kapcsán kívánjuk megvilágítani, amelynél elektromos hevítést Létele,z- 45 tünk fel. A mellékelt rajz 1. ábráján két egymást keresztező drót abban a helyzetben látható, amelyben azokat hegesztés előtt egymás fölé helyezzük. A 50 2. ábra ezeket összesajtolás és összehegesztés után tünteti fel. A 3. ábra pedig az utóbbinak felülnézete. Az egymásra helyezeLt (1) és (2) drótok ilykép a megmunkálás kezdetén a (H) 55 pontban érintkeznek egymással; a hevítésnek a fentiek szerint ezen a ponton kell kezdődnie. Autogén hevítés esetén tehát erre a pontra irányítjuk a lángot, míg elektromos hegesztés esetén, amikor a (3) 60 és (4) sajtolópofákon keresztül vezetjük be az áramot, ezen a ponton lesz legnagyobb az ellenállás s így természetszerűleg itt lesz legnagyobb a felmelegedés és a keletkező ív fehér izzásig, ill. ömlesztési 65 hőfokig hevíti fel az anyagot. Amikor ez bekövetkezik, a (3, 4) sajtolópofákat, ill. elektródákat a nyilak irányában közelítjük egymáshoz, miáltal a részek a 2. és 3. ábrán látható alakváltozás mellett össze- 70 sajtoltatnak és egymásba ágyaztatnak. Eszerint az egyes drótokban az érintkezési pontok környezetében levő anyag a sajtolópofák felé torlódva többé-kevésbbé szétterül, minek folytán körkeresztmetszet he- 75 lyett a rajz szerinti megnyúlt keresztmetszeti alak áll elő, vagyis a drótok a