99784. lajstromszámú szabadalom • Csőnyaláb-kondenzátor
V Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI {S^^S SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99784. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Csőnyaláb-kondenzátor. Schmidt'sche Heissdampfgesellschaft m. b. H. Kassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1929. évi március hó 30-ika. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi április hó 2-ika. A találmány tárgya csőnyalábot tartalmazó kondenzátor, melynél a csövek egy tokban vannak elrendezve, melyben a hűtőközeg kering. A találmány szerinti 5 kondenzátor sajátossága abban áll, hogy a csövek teljesen zárt véggel bírnak és a kondenzálandó közeg, valamint a kondenzált közeg a csövek másik végébe lép be és a csövek e másik végéből lép ki. 10 A kondenzátor e kiképzése azon előnynyel jár, hogy a csőnyalábkondenzátorban egyenletes hőmérséklet vau biztosítva és így a csőnyaláb különböző részei között a kiterjedési különbségek elkerül-15 tetnek. A kondenzátorcsöveket eléggé lejtősen helyezzük el ahhoz, hogy a lecsurgó víz a lehető leggyorsabban jusson a csövek alsó oldalát képező, ú. n. csővölgyúthoz és eb-20 bői gyorsan lefolyhassék. Ily módon elkerüljük azt, hogy a kondenzátorcsőfelületet fontos részét kondenzvíz lepje el, ami a kondenzálandó gőz és a hűtőközeg közötti hőkicserélődést hátrá-25 nyosan befolyásolná. Végül, a csőnyaláb lehetőleg nagy hatásfokának az elérése céljából a kondenzátorcsöveknek előnyö* sen olyan lejtést adunk, hogy a hőkicserélődés megkönnyítése céljából a hűtő-30 közeg azokat bizonyos szög alatt és azon felületükön érje, mely a kondenzvíz lefolyási pályájával szemben fekszik. A csatolt rajzok a találmány tárgyát képező kondenzátornak több példaképen 35 vett foganatosítási alakját tűntetik fel. Az 1., 2., 3. és 4. ábrán a csőnyalábkondenzátornak különböző kiviteli alakja van, hosszmetszetben, a vízszinteshez képest való természetes lejtősségben feltüntetve. 4Q Az (a)-nál érkező, kondenzálandó közeg (1., 2. és 3. ábra) a kis (b) csöveken át a (c) kondenzátorcsövek alsó részébe áramlik, mely (c) csövek a (d) tokban vannak elrendezve, melybe a hűtőközeg (el)-nél 45 lép be és (e2)-nél lép ki. A (cl) végükön teljesen zárt (c) kondenzátorosövek lejtése következtében a kondenzvíz gyorsan a (c) csövek alsó belső felületére, az ú. n. csővölgyúthoz, jut, ez utóbbi mentén lecsurog 50 és az (f) kamrába jut, amelyből végül a (g) csövön lefolyik. A (b) gőzcsöveknek természetesen elegendő magasaknak kell lenniök, hogy az (f) kamrában levő kondenzvízszint fölött torkoljanak a (c) csö- 55 vekbe. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alak az 1. ábrán feltüntetettől csak az (a) gőzbevezetővezeték elrendezésében különbözik, melyből (b) csövek ágaznak el és 60 mely a kondenzvíz (f) lefolyócsövével konaxialis. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a hűtőközeg (el) beömlő- és (e2) kiömlőcsöve a (c) kondenzátorcsövekhez 65 képest úgy van elrendezve, hogy a hűtőközeg a (c) csöveket bizonyos szög alatt és oly felületen találja, mely a völgyúttal szemben fekszik, ami a hőkicserélődést elősegíti. 70 A 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (c) kondenzátorcsövek alsó részébe torkolló (b) csövek el vannak hagyva, a kondenzált közeg pedig közvetlenül az (f) gyűjtőkamra alsó részébe fo- 75
