99783. lajstromszámú szabadalom • Aprócsöves gőztúlhevítő fűtőcsöves gőzkazánokhoz

— 3 — 7. és 8. ábra, összehasonlításul, az 1. és 2. ábrának megfelelő metszetekben, egy ismert kivitelű, aprócsöves gőztúlhevítőt ábrázol. 5 A rajzolt foganatosítási példáknál vasúti mozdonyhoz való olyan fűtőcsöves gőzkazánról van szó, melynél valamennyi (1) fűtőcső (2) túlhevítő elemekkel van ellátva. Ezek a túlhevítő elemek, mint az 1. 0 és 2. ábrán látható, úgy vannak elrendezve, hogy az egyes függélyes fűtőcsősorokhoz tartozó túlhevítő elemek két, (A) és (B) csoportba vannak összefoglalva, mely két csoport egymás előtt, 5 egyetlen függélyes síkban fekszik és pedig az illető fűtőcsősor síkjában. Minden egyes (2) túlhevítő elem két, egymás alatt fekvő (1) fűtőcsőre terjed és a hat túlhevítő elem három nedves, ill. három túl-0 hevített gőzvége, a (3) közbenső gőzkamrák segélyével, úgy van egymással összekötve, hogy a rajzolt foganatosítási példánál, a tizenkét, egymás alatt fekvő fűtőcsőnél, mindegyik fűtőcsősorban csak 5 négy (3) közbenső gőzkamra van elrendezve (2. ábra), mely gőzkamrák (5) kengyelek és középső (6) csavarszegek segélyével vannak a (4) gőzszekrény alsó oldalához kapcsolva és pedig, úgyhogy ^ mindegyik túlhevítő elemcsoportban az elemek nedves- és a túlhevített gőzvégei, valamint ezeknek csatlakozási helyei, ill. megerősítő eszközei vízszintes síkban, egymás előtt feküsznek. Egy-egy (5) kengyel > tehát mindenkor csak egynemű elemeket, tehát vagy csak nedves-, vagy csak túl hevített gőzvégeket fog össze. A (4) gőz szekrény belsejében egy középső (7) forrógőzkamra van, melyet az U-alakú nedves 1 gőzszekrény körülvesz. Ebben a nedvesgőzszekrényben két (8) oldalkamra van, mely kamrák egy átmeneti (9) cső útján vannak egymással összekötve. A nedves gőz bevezetésére való a (10) csődarab, > míg a túlhevített gőznek a gőzgéphez való elvezetésére pedig a (11) csődarab. Mint főleg az 1. és 2. ábrán látható, a túlhevítő elemek igen egyszerű alakúak és kisméretűek. Minthogy a csőszárak ) valamennyien egy síkban feküsznek, ezen túlhevítő elemek előállítása, kezelése és beszerelése különleges nehézségeket nem okoz, ellentétben a 7. és 8. ábrán feltüntetett ismert elrendezéssel, melynél egy> egy túlhevítő elem két szomszédos, függélyes fűtőcsősorra terjed. Továbbá, mint az 1. ábrán látható, az (1) fűtőcsövek keresztmetszete, a (2) túlhevítő elemek beszerelése után, lényegesen meg nem szűkül és így elegendő hely van arra, hogy a (2) 60 túlihevítő elemek közt tisztogató szerszám mot lehessen a fűtőcsövekbe bevezetni, ami a 7. és 8. ábrán látható ismert elrendezésnél, a két-két szomszédos, függélyes fűtőcsősor közötti (12) átmeneti csőkanya- 65 rulatok miatt rendkívül nehéz, vagy egyáltalában lehetetlen. Ennél az utóbb említett, ismert elrendezésnél, továbbá a nedves- és a túlhevített gőzvégek mindegyik csoportban egymás mellett feküsznek, 70 úgyhogy a megerősítőszervek egyenlőtlen hőkitágulásnak vannak kitéve. A találmánynak megfelelő elrendezésnél ellenben a nedves- és a túlhevített gőz végek mindegyik csoportban egymás előtt fe- 75 kiisznek és az (5) kengyelek, mint már említettük, csak egynemű túlhevítő elemvégeket fognak össze. A (4) gőzszekrény (7) középső kamrája egymagában állítható elő éppúgy, mint a 80 (8) oldalkamrák, a (9) összekötőcső pedig az ezen oldalkamrákat magába foglaló gőzszekrénnyel, vagy egy darabban önthető, vagy pedig azon utólag megerősíthető. Ezzel szemben a 7. és 8. ábrának 35 megfelelő, ismert gőzszekrény aránylag komplikált és minthogy egy darabból áll, igen nehezen előállítható öntvény, melynek azonkívül még kell, hogy keresztben fekvő válaszfalai legyenek, melyek a ta- 90 lálmánynak megfelelő gőzszek rénynél teljesen nélkülözhetők. A 4—6. ábráknak megfelelő gőzs/ekrénynél a (13) nedvesgőzkamra a középen foglal helyet (6. ábra) és azt kétoldalt a 95 (14) túlhevített gőzkamrák veszik körül, melyek (15) átmeneti csövek útján vannak egymással összekötve. A 4. és 5. ábra baloldalán rajzolt esetnél feltételeztük, hogy a gőzszabályozó a gőztúlhevítő előtt 100 van. A nedvesgőz itt egy (16) csőtoldaton át jut a (13) szekrénybe, a túlhevített gőzt pedig egy (17) csodarab vezeti el a (14) kamrákból a gőzgéphez. A 4. és 5. ábra jobboldalán, úgyszintén a ti. ábrán 105 rajzolt esetnél feltételeztük, hogy a (20) gőzszabályozó szelepek a gőztúlhevítő mögött vannak és pedig olyan (18) házban, mely a gőzszekrény mögött, a (14) túlhevített gőzkamrához van erősítve és no (19) csővezetékek útján a gőzgéppel áll kapcsolatban. A (20) szabályozó szelepeknek a túlhevítő mögött való elrendezésével az egész gőzszekrénynek fent említett, egyszerű kiképzési módján semmi sem 115 változik, ellenben ezzel azt az előnyt ér-