99783. lajstromszámú szabadalom • Aprócsöves gőztúlhevítő fűtőcsöves gőzkazánokhoz

Mey.jelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99783. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Aprócsöves gőztúlhevítő fűtőcsöves gőzkazánokhoz. Schmidt'sche Heissdampfgesellschaít m. b. PL Kassel-Wilhelm shöhe. A bejelentés napja 1929. évi íebruár hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 9-ike. A jelen találmány fűtőcsöves gőzkazá­nokhoz való, aprócsöves gőztúlhevítőre vonatkozik, azaz olyan túlhevítőre, mely­nél valamennyi vagy csaknem vala-5 mennyi fűtőcsőben túlhevítő elemek van­nak. Ez a gőztúlhevítő főleg nagyteljesít­ményű, fűtőcsöves gőzkazánokhoz való, melyeknél tehát igen nagy a fűtőcsövek száma. Ilyen esetben az a nehézség merül 10 fel, hogy a túlhevítő elemeket úgy kell alakítani, hogy azok lehetőleg egyszerű alakúak és kis súlyúak legyenek, hogy ke­zelésük és a fűtőcsövekbe való behelyezé­sük könnyű és a tömítési helyek és a meg-5 erősítő eszközök száma lehetőleg kicsiny legyen. Továbbá kell, hogy a fűtőcsövek­nek, illetve a tídhevítő elemeknek jó tisz­togatási lehetősége is meg legyen. Más­részt a sok túlhevítő elemvégnek a gőz­!0 szekrényeken való megerősítése is nehéz­ségeket okoz. Továbbá a nagyteljesít­ményű, fűtőcsöves gőzkazánokhoz való gőztúlhevítők alakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a gőzszekrény mé-5 retei ne haladják meg a normális nagy­ságot, nehogy a füstkamrának vagy át­mérőjét, vagy hosszát megnagyobbítani kelljen. Ez az utóbbi körülmény főleg ak­kor nagyjelentőségű, ha arról van szó, 0 hogy valamely meglévő, fűtőcsöves gőz­kazánt, pl. inozdonykazánt, melynél tehát a füstkamra méretei már eleve meg van­nak állapítva és melynél a csőfal és a kémény közt lévő tér korlátozott, utóla-5 gosan szereljünk fel fűtőcsöves gőztúl­hevítővel. Az eddig ismert, aprócsöves gőztúlheví­tők a fent említett célra különböző okok­ból nem alkalmasak. Egy ismert kivitelű ilyen gőztúlhevítőnél szokásban van a 40 túlhevítő elemek végeinek alulról való beerősítése a gőzszekrényekbe és a két szomszédos, függélyes fűtőcsősor két vagy több fűtőcsövében fekvő túlhevítő elemeknek csoportokba való összefogla- 15 lása. A túlhevítő elemek végeinek meg­erősítése ekkor oly módon történik, hogy, a két szomszédos, függélyes fűtőcsősorban fekvő túlhevítő elemek csoportokba való összefoglalásának megfelelően, ezeknek 50 nedves- és túlhevített gőzvégei váltakozva egymás mellett feküsznek. Ez az ismert elrendezés azzal a hátránnyal jár, hogy aránylag zárt (sűrűn egymás mellett fekvő) túlhevítő elemek keletkeznek, me- 55 lyeknek szárai két síkban feküsznek és melyeknek kezelése, szállítása és be- és kiszerelése ezért nehéz. Azonkívül a szom­szédos, függélyes fűtőcsősorok közt át­meneti csőkanyarulatokra van szükség, 60 melyek egyrészt a fűtő gázáram kereszt­metszetét szűkítik és másrészt a túlhevítő elemek szárai közt a tisztogató szerszám­nak a fűtőcsövekbe való bevezetését meg­nehezítik, ill. lehetetlenné teszik. Nehéz- 65 ségeket okoz továbbá, az ilyen túlhevítő elemeknek a fűtőcsövekben való, kifogás­talan ágyazása és tömören tartása, mint­hogy itt mindenkor két, nem egynemű csatlakozó csővéget, tehát egy nedves és 70 egy túlhevített gőzvéget kell az egymás mellett fekvő, függélyes túlhevítőcső­sorokban, egyetlen közös karima és csa­var segélyével összefoglalni és így ezen két csővégnek egyenlőtlen kiterjeszkedése 75 folytán tömítetlenségek keletkeznek. Az

Next

/
Thumbnails
Contents