99783. lajstromszámú szabadalom • Aprócsöves gőztúlhevítő fűtőcsöves gőzkazánokhoz
Mey.jelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99783. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Aprócsöves gőztúlhevítő fűtőcsöves gőzkazánokhoz. Schmidt'sche Heissdampfgesellschaít m. b. PL Kassel-Wilhelm shöhe. A bejelentés napja 1929. évi íebruár hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 9-ike. A jelen találmány fűtőcsöves gőzkazánokhoz való, aprócsöves gőztúlhevítőre vonatkozik, azaz olyan túlhevítőre, melynél valamennyi vagy csaknem vala-5 mennyi fűtőcsőben túlhevítő elemek vannak. Ez a gőztúlhevítő főleg nagyteljesítményű, fűtőcsöves gőzkazánokhoz való, melyeknél tehát igen nagy a fűtőcsövek száma. Ilyen esetben az a nehézség merül 10 fel, hogy a túlhevítő elemeket úgy kell alakítani, hogy azok lehetőleg egyszerű alakúak és kis súlyúak legyenek, hogy kezelésük és a fűtőcsövekbe való behelyezésük könnyű és a tömítési helyek és a meg-5 erősítő eszközök száma lehetőleg kicsiny legyen. Továbbá kell, hogy a fűtőcsöveknek, illetve a tídhevítő elemeknek jó tisztogatási lehetősége is meg legyen. Másrészt a sok túlhevítő elemvégnek a gőz!0 szekrényeken való megerősítése is nehézségeket okoz. Továbbá a nagyteljesítményű, fűtőcsöves gőzkazánokhoz való gőztúlhevítők alakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a gőzszekrény mé-5 retei ne haladják meg a normális nagyságot, nehogy a füstkamrának vagy átmérőjét, vagy hosszát megnagyobbítani kelljen. Ez az utóbbi körülmény főleg akkor nagyjelentőségű, ha arról van szó, 0 hogy valamely meglévő, fűtőcsöves gőzkazánt, pl. inozdonykazánt, melynél tehát a füstkamra méretei már eleve meg vannak állapítva és melynél a csőfal és a kémény közt lévő tér korlátozott, utóla-5 gosan szereljünk fel fűtőcsöves gőztúlhevítővel. Az eddig ismert, aprócsöves gőztúlhevítők a fent említett célra különböző okokból nem alkalmasak. Egy ismert kivitelű ilyen gőztúlhevítőnél szokásban van a 40 túlhevítő elemek végeinek alulról való beerősítése a gőzszekrényekbe és a két szomszédos, függélyes fűtőcsősor két vagy több fűtőcsövében fekvő túlhevítő elemeknek csoportokba való összefogla- 15 lása. A túlhevítő elemek végeinek megerősítése ekkor oly módon történik, hogy, a két szomszédos, függélyes fűtőcsősorban fekvő túlhevítő elemek csoportokba való összefoglalásának megfelelően, ezeknek 50 nedves- és túlhevített gőzvégei váltakozva egymás mellett feküsznek. Ez az ismert elrendezés azzal a hátránnyal jár, hogy aránylag zárt (sűrűn egymás mellett fekvő) túlhevítő elemek keletkeznek, me- 55 lyeknek szárai két síkban feküsznek és melyeknek kezelése, szállítása és be- és kiszerelése ezért nehéz. Azonkívül a szomszédos, függélyes fűtőcsősorok közt átmeneti csőkanyarulatokra van szükség, 60 melyek egyrészt a fűtő gázáram keresztmetszetét szűkítik és másrészt a túlhevítő elemek szárai közt a tisztogató szerszámnak a fűtőcsövekbe való bevezetését megnehezítik, ill. lehetetlenné teszik. Nehéz- 65 ségeket okoz továbbá, az ilyen túlhevítő elemeknek a fűtőcsövekben való, kifogástalan ágyazása és tömören tartása, minthogy itt mindenkor két, nem egynemű csatlakozó csővéget, tehát egy nedves és 70 egy túlhevített gőzvéget kell az egymás mellett fekvő, függélyes túlhevítőcsősorokban, egyetlen közös karima és csavar segélyével összefoglalni és így ezen két csővégnek egyenlőtlen kiterjeszkedése 75 folytán tömítetlenségek keletkeznek. Az