99767. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos mellékóráknak hangrezgésszámú áramlökések útján való üzemére

hangrezgésszámú váltóáramot helyezünk rá. A felvevő helyen az érkező jelzéseket ágynevezett kettős rezonancia útján választjuk ki, mely lényegében abban áll, 5 hogy az áramokat előbb a magas rezgésszámra hangolt, villamos szűrőláncon (magas-rezgésszámú híd) vezetjük át, azuián pedig, esetleg szükséges egyenirányítás után, az áramot a hangrezgésszámra han-10 gólt szerven, például egy mechanikai relaisn vezetjük át, mely megszólalva a kívánt jelzést leadja. E kettős rezonáló módszernek üzemtechni'kai előnye, az egyszerű hangrezgésszá-15 mú rezonanciával szemben mindenek előtt abban áll, hogy a felvevő készüléket erős légköri és egyéb zavarok (hasonlóképen, mint a rádiótechnikában) ellen sikerrel megvédi, illetve érzéketlenné teszi azáltal, 20 hogy a magasrezgésszámú híd és a kapcsoló relais közé iktatott és a hangrezgés számra hangolt rezonáló relais csakis az öiirezgésszámának megfelelő hangrezgésszámú impulzusokra reagál, amilyenek 25 pl. a hangrezgésszámokkal modulált maga srezgésszámú impulzusok egyenirányításakor keletkeznek, viszont e rezonáló relaisk nem reagálnak aperiodikus lökésekre, amilyenek a légköri vagy egyéb 30 zavarok. Meg van továbbá azon üzemtechnikailag fontos lehetőség, hogy kiterjedt, erősáramú szárazföldi központoknál ugyanazon hangrezgésszámú modulációs hullá-35 mot különböző magasrezgésszámú áramokra, az egyes részhálózatoknak megfelelően, vihessük rá, melyeket azután az alközpontokban egyenirányíthatunk, megerősíthetünk és a koncentrált részliálóza-40 ton belül, mint egyszerű, hangrezgésszámú, vezérlő, jelzéseket továbbítunk az egyes fogyasztóhelyekre. (Ez különösen múló, részleges leválasztások után fellépő kiigazító jelzéseknél fontos.) 45 A rajz 1. ábráján a találmány szerinti berendezés vázlata, néhány mellékórával kapcsolatosan van feltüntetve, amelyek üzemükhöz csak egy vagy két, egymáshoz közelfekvő hangrezgésszámú váltóáramot 50 igényelnek, míg a rajz 2. ábrája, kettős rezonanciával működtetett mellékórahálózatnak üzemi berendezését szemlélteti. Egyenáramú hálózatok esetén az úgynevezett normális, egyenáramú és kilin-55 cses hajtóművel bíró mellékórákat alkalmazhatjuk, melyeknek előnyösen lemezeit mágnesük van. A hangrezgésszámú lökéseket a központban, a (N) normáléra által ismert módon vezérelt, a rajzon vázlatosan feltüntetett, közönséges (S) kapcsoló- 60 relais létesíti, amely a (G) hangrezgésszámú generátort, melyet megfelelő fordulatszámszabályozással, egyidejűleg a helyes rezgésszámra beállítottunk, minden perc végén, körülbelül egy másodpercen 65 át a hálózatsínekre kapcsolja. Az iy módon kiváltott áramlökésre a (RÍ) rezonálórelais megszólal és a (A) mellékórának (Ml) csengőmágneslét a hálózathoz kapcsolja, mely csengőmágnes a mellékórát 70 ismert módon, egy perccel továbbállítja. Ilymódon az úgynevezett (B) áramváltóórák is meghajthatok. Az áramváltóórák polarizált, négy-részű (P) poluskerékből, amelynek pólusai váltakozva déli 75 és északi delejességgel bírnak, továbbá (Wl, W2) tekercsekből állanak, amelyek a (R2) relais mindenkori állása szerint északi vagy déli delejességet nyernek. Ha például a (W2) tekerccsel szemben, mely 80 önmaga északi delejességű, a (P) poluskeréknek északi pólusa áll szemben, úgy ezek egymást kölcsönösen taszítják, mindaddig, míg e tekerccsel a (P) poluskeréknek legközelebbi déli sarka kerül szembe, 85 vagyis a poiluskerék 90°-kai elfordul. A (R2) relais három rugóval bír, amelyik közül kettő az óra járásához szükségeltetik, míg a harmadik rúgó az (P) ütőniű működtetésére szolgál. Az 1. ábrán jelzett 90 összes, távvezérelt óratípusoknál az ütömű (F)-ed van jelezve. Ez esetben kétféle, váltakozva adott rezgésszámot és egy (R2) rezonáló relaist alkalmazunk, melynek két e rezgésszámokra hangolt rúgó ja 95 van, melyek mindegyike (W2) mágnestekercselések egyikét a hálózathoz kapcsolja, mihelyt önrezgésóben gerjesztetik. E relaisnak harmadik rúgója, miként említve volt, az ütőművet működteti. Mivel 100 a (Wl, W2) tekercselések ellentétesek, a mágnesnek polaritása mindegyik áramlökés után megváltozik, úgyhogy a polarizált (P) horgony ismert módon a mágneshez húzatik. 105 Forgóáramú hálózatoknál vagy az egyszerű, egyenáramú mellékórák mintájára készült és lemezeit mágnesekkel bíró, forgóáramú mellékórákat alkalmazunk, vagy pedig ezeknek egy új típusát, melyet 110 kettős-áramórának neveznek, és melyek tudvalevőleg egy (K) kilincsemelőből állanak, amelyet a két (M2 és M3) mágnestekercs ide-oda húz, aszerint, amint a hozzátartozó relais-rúgó rezgései folytán 115 vagy az (M2) vagy pedig a (M3) mágnestekercs kapcsoltatik a hálózatra. E kettős-áramórák. szükség esetén, egyenáramú