99739. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus-pneumatikus hajtószerkezet

a (3) kiürítőtartállyal van összekötve. A zárt (3), illetve (8) tartályból kiinduló (1), illetve (2) vezetékek az erőfogyasztó rákapcsolására szolgálnak. A szerkezet mű-5 ködtetésére a (3) kiürítőtartályba bizo nyos mennyiségű folyadékot töltünk és a (4) szivattyút megindítjuk. A (4) szivattyú ekkor a (3) tartályban foglalt összes folya dékmennyisóget a (8) töltőtartályba szál:10 lítja; ezután a (3) tartályban foglalt gázt fezívja be, melyet szintén a (8) tartályba szállít mindaddig, míg a károsterében uralkodó kompressióvégnyomás egyenlő vagy nagyobb a (8) tartályban uralkodó 15 nyomásnál. Ebben a pillanatban az egész rendszerben egyensúlyi állapot áll fenn, melynél a (3) kiürítőtartályban bizonyog depressió uralkodik, mely a (8) töltőtar tályban bizonyos nyomásnak felel meg, 20 Ezen egyensúlyi állapot alatt a (4) szivattyúnak (4b) szívó- és (4a) nyomószelepe nyugalomban van és a szivattyú üre sen jár. Ezt az egyensúlyi állapotot folyadéknak 25 vagy gáznak a (3) tartályba való bevezetésével, illetve folyadéknak vagy gáznak a (8) tartályból való elvételezésével meg szakíthatjuk. Ez akkor következik be, ha a (8) és (3) tartályok közé hydraulikus 30 vagy pneumatikus erőfogyasztókat iktatunk, melyek nyomófolyadékot vagy nyomógázt vételeznek el a (8) tartályból és ezt a cseppfolyós vagy gáznemű közeget, a munkateljesítés után, a (3) tar-35 tályba kiürítik. Aszerint, hogy az erőfogyasztók hajtására folyadékot vagy gázt használunk, a megfelelő csatlakozóvezetékeket a (8) és (3) tartály alsó vagy felső részéből ágaztatjuk el. A (8) és (3) tartá-40 lyokban az egyensúlyi állapot elérésénél beálló nyomás-, illetve depressióértékek, az 1. ábra szerinti elrendezésnél, a szivattyú károsterének térfogatától függnek és ezen károstér változtatásával befolyá-45 solhatók. Hogy a berendezést megindítsuk, nyomás alatt álló gázból vagy folyadékból álló kezdőtöltést is adhatunk a (8) tartályba, miáltal a (8) és (3) tartályok kö 50 zötti egyensúlyi állapot tetemesen gyorsabban áll be. A (4) szivattyú és a (3, 8) tartályok alkotta energiaforrás oly pneumatikus erőfogyasztók hajtására is szolgálhat, melyek nyomólevegővel működnek 55 és ezt, expaudálás után, az atmoszférába ürítik ki. Emellett a szerkezetbe oly légmennyiségek vezetendők be, melyek az erőfogyasztók által a (8) tartályból a (81) vezeték útján elvételezett légmennyiségeknek felelnek meg. Vákuummái működő erőfogyasztók a (32) vezeték útján kap csoltatnak a (8) tartályhoz. A 2. ábra az 1. ábra szerinti hajtószerkezetnek járműfékkel való kapcsolatát mutatja; ez a (26) fékhengerből áll, melynek (25) dugattyúja a fékrudazathoz csatlakozik és a (25k) visszahiizórúgó hatása alatt áll. A (26) fékhenger a (10) és (1) vezetékek útján a (8) töltő-, a (2) vezeték útján pedig a (3) kiürítőtartállyal közlekedik. A (4) szivattyú, éppen úgy, mint az 1. ábránál, a (4b) szívószelep és a (3d) vezeték útján a (3) tartályhoz, a (4a) nyomószelep ós a (7) vezeték útján pedig a (8) tartályhoz, csatlakozik. A (8) tartály és az (1) vezeték közötti összeköttetés a (8a) szelep, a (2) vezeték és a (3) tartály közötti összeköttetést pedig a (3a) szelep uralja, A (8a) és a (3a) szelepeket a (8m), illetve (3m) elketromágnesek vezérlik. Ez utóbbiakat a (B) battériához csatlakozó (13) kapcsoló szabályozza. Fékezés céljából a (13) kapcsolót (N) nyugalmi helyzetéből az (S) fékhelyzetbo vezetjük át, miáltal a (8a) szelepet rendesen zárva tartó (8m) elektromágnes áramköre megszakad, úgyhogy a (8a) szelep nyílik. A (8) tartályban uralkodó nyomás ekkor az (1) és (10) vezetékek útján, a (26) fékhengerre és a (25) dugattyrira vitetik át. Ha a (26) fékhengerben uralkodó nyomás egyenlő a (8) tartályban uralkodó nyomással, akkor a (8a) szelep a gyönge (8k) visszahúzórúgó hatására ismét záródik. Ezzel a fékezés első periódusa, melynél a fékezőerő állandó és bizonyos értékű, be van fejezve. A (8a) szelep zárása után kezdődik a második fékezési periódus, mely alatt a fékezőerő a jármű sebességével növekszik. Ezt a fékezés és a jármű sebessége közötti függőséget a járulékos (6) szivattyú létesiti, melynek (5b) dugattyúja a jármű valamely tengelyéről lehet meghajtva és mely a 2. ábra szerinti elrendezésnél a (4) szivattyú (5a) dugattyújával (5) differenciáldugattyúvá van egyesítve. Az (5b) dugattyú a (10, 1) vezetékeken és a (8a) szelepen át folyadékot szív be a (8) tartályból, mely szelep eközben a (6) járulékos szivattyú önműködő szívószelepe gyanánt működik. A beszívott folyadékot az (5b) dugattyú a (10) vezetéken át, a (26) fékhenger felé nyíló önműködő (10a) nyomószelepen át, ezen fékhengerbe nyomja. Ha a (26) hengerben uralkodó nyomás az első fékezési periódusnak megfelelő normális értéket meghaladta, akkor a fo-