99737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengerelt acélmunkadarabok gyártására

— 3 -hanem a megelőző hűtő folyamatot is oly kemencegázok jelenlétében foganatosítsuk, melyekel a jelzett módon az acéllal szemben ártalmatlanokká tettünk. Azt találtuk, hogy jobb eredmények elérésére fontos az, hogy az alkáli földfémoxidot a szénhordozó anyaghoz képest bizonyos meghatározott arányban alkalmazzuk. Így pl. azt találtuk, hogy a két reagens viszonylagos mennyiségének olyannak kell lennie, hogy az alkalmazott oxid mennyisége az oxid és szénhordozó anyag mennyiségének 10—50 súlyszázalékára rúgjon, míg a szénhordozó anyag széntartalnxa akkora kell, hogy legyen, hogy a jelenlévő szabad szén mennyisége az említett összmennyiségnek 4—20 súlyszázalékával legyen egyenlő. Ha a találmány szerinti sajátos hőkezelési eljárás nem mutatkozik olyannak, hogy a kérdéses strukturabeli hiányokat elkerüljük vagy kiküszöböljük, akkor ez az eljárás a készreformált sínnek vagy más munkadarabnak végső szabványosító hőkezelésével egészíthetők ki, mely abban áll, hogy a munkadarabot az acél (Ae) változási pontjainak sorozatán át oly hőmérsékletre hevítjük, mely legfeljebb 240° C-al haladja meg a legmagasabb változási pontot és célszerűen 40—60° C-al fekszik ezen változási pont fölött (miután a munkadarabot szükség esetén a legalacsonyabb (Ac) változási pont alatti hőmérsékletre előzetesen lehűtöttük), azután a munkadarabot az acél (Ar) változási pontjain át fokozatosan oly hőmérsékletre hűtjük le, mely legfeljebb 100° C-al, de célszerűen 40—60° C-al fekszik a legalacsonyabb (Ar) változási pont alatt, mire gyorsabb hűtést foganatosítunk, pl. azáltal, hogy a munkadarabot a küllevegön magától kihűlni hagyjuk; itt is a hevítő müveletet, vagy úgy ezt, mint a fokozatos hűtő műveleteket oly keoaeiícegázok segélyével vagy jelenlétében foganatosítjuk, melyeket a jelzett módon az acéllal szemben ártalmatlanokká tettünk. A találmány egyik jellemző sajátsága szerint az acélsín vagy más munkadarab sajátos hőkezelését vagy kezeléseit a gyártás folyamán, az acéllal szemben ártalmatlanná tett kemencegázokkal, ilL azok jelenlétében és azonkívül könnyen oxidálható és oly alakban lévő meg nem öinle szthető anyag (pl. acélhulladékok vagy forgácsok vagy acéllapok) jelenlétében foganatosítjuk, hogy azok a kezelés alatt álló munkadarab szabad felszínének területéhez viszonyítva a gázoknak nagy oxidálható felületet nyújtanak. Ehhez 60 képest a kemence belsejét, a kezelés alatt álló ingotot vagy más acélmunkadarabot körülvevő terekben aoélforgácsokkal vagy más ily hulladékokkal töltjük meg, illetve vas- vagy acéllemezeket függeszthetünk 65 fel a kemence tetejére vagy annak gáznyílásaiba. E tekintetben megjegyzendő, hogy mint megállapítottuk, a dekarbonizálás foka és mélysége, valamint a pikkelyképződés, 70 mely izzító kemencékben, újrahevítő kemencékben stb. rendszerint bekövetkezik, egyenes arányban áll a keme.ncegázoknak szabadon kitett fémfelület területével. Ezért alkalmazzuk a találmányt első sor- 75 ban jellemző sajátos hőkezelést előnyösen (bizonyos esetekben mindig) könnyein oxidálható anyag, pl. acélhulladékok, acéllemezek stb. aránylag nagy felületének jelenlétében. Ez az anyag nagymérvű 80 látszólagos területnövelést nyújt, aminek az a hatása, hogy a k ememceg ázokn ak a kezelés alatt álló aicélmunkadarabra esetleg gyakorolt hatásának fokát és kiterjedését csökkenti arra az esetre, ha a mésra- 85 oxidnak ós a szónÍK>rdozó axtyt»f£n»k $ gázokra gyakorolt ártalmatlanná tevő hatása a hőkezelési eljárás bármely időszakában tökéletlen volna. Megjegyzendő, hogy a találmány sze- 90 rinti eljárás bizonyos, a kemencegázok és a kezelés alatt álló munkadarabot alkotó acél alkatrészed köaött végbemenő különleges vegyi reakcióktól függ és így naegkafönböztatendő az egyszerű, temperáié, 95 normalizáló, ftomoító, stb. eljárásoktól, melyek általában véve csupán fizikai változásból álló átalakulást foglalnak magukban. Ez világosan tűnik ki a következőkbői: 100 Ha valaimely aeéltömeget. hevítüítk, akkor az többé-kevésbbé nyitott szivacs módjára viselkedik és a kemeneegázok, melyeknek segélyével az acélt felhevítjük, a massza belsejébe behatolni ipar- 105 kodnak és az acélt vagy megfogatják széntartalmának egy részétől azáltal, hogy az acélnak vaskarbid-alkatrészeit megtámadják, vagy pedig szenet raknak le, mely az acélban lévő ferrittel vegyül. A kermen**-- no gázok részéről az acélra gyakorolt ezen hatásnak tényleges eredménye a gázok -ball jelemlévő szabad szén vagy szabad oxigén mennyiségétől függ és azon meghatározott hatás szerint változik, melyet 115 a kettő köaül az egyiknek vagy a másik-