99708. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

— 8 — henger előremozog. A (110) görbített tengely végére felékelt fogaskerekek közül, melyek a (131, 132) kerekekkel kapcsolódnak (7. ábra) — melyek egyike fel van 5 szabadítva, másika pedig a leírt fékszerkezet révén vagy más módon rögzítve van — az egyik fogaskerék forgásnak indul és elforgatja a (110) görbített tengelyt, mely ennek folytán a dugattyút arra 10 kényszeríti, hogy a hengerhez képest viszszamaradjon. Ily módon az egyik fázist vagy löketet foganatosítjuk, ahol is példaképen tegyük fel, hogy ez a löket a beömlési vagy szívólöket. E löket végén a (137) 15 pont a (120) bütyök vagy excenter, valamint a V-alakú (114) emeltyűk és a (112) emeltyűk hatása alatt megemelkedik. A (110) tengely egy további félfordulata titán ez az egész rendszer előremozgását 20 folytatja, a fogaskerekek pedig a (131) és (132) kerekek közül a rögzített keréken tovább gördülnek, mimellett a (110) görbített tengely a (105) dugattyút a (101) hengerben gyorsított sebességgel hajtja előre, 25 minthogy azonban a (137) csuklópont megemeltetett, a dugattyú ezen löketének amplitúdója kisebb lesz, mint a szívólöketé s így meghagyja a kompresszióhoz szükséges teret. A holtponthoz közeli 30 pontban a keverék ismert szerkezetű gyújtógyertya hatása alatt meggyullad és az expanzió- vagy munkalöketet eredményezi. E löket folyamán a (120) bütyök vagy a (152) excenter a fentebb leírt alkat-35 részek közvetítésével a (137) pontot arra kényszeríti, hogy a mótortengely felé tolódjon el, amivel a henger és a dugattyú közötti viszonylagos mozgás amplitúdója megnövekedik és így az expanziólöket 40 meghosszabbodik. A (110) görbített tengelynek egy újabb félfordulata után, miközben a (137) pont a kezdeti helyzetébe tért vissza, a (105) dugattyú szintén kiindulási pontjához vezetjük vissza, miköz-45 ben az az égéstermékeket majdnem teljesen eltávolítja. E különböző periódusokat a 9. ábra szerinti diagram tünteti fel, melyben a (155, 156, 157) és illetve (15S) vonalak a szívó-, kompresszió-, expanzió-50 és kipuffogó löketet képviselik. Már most a folyamatok ugyanazon körfolyama is métlődik. Azon körülmény folytán, hogy a (137) pont az expanziólöket alatt a centrális tengely felé tolódott el, a du-55 gattyú oly hátrafelé irányuló mozgást végezhet, mely a (111) hajtórúd átvivődve, a (110) tengely könyökére vonóhatást fejt ki és ezzel oly hajtást érünk el, hogy úgy a hengerfejre kifejtett erő, mint a dugatytyúra gyakorolt erőhatás is közvetlenül 60 hasznosul a rendszer előrehajtására. Ha a (104) mótortengely egy-egy fordulatára eső robbanások megadott számával dolgozunk [melyet a (131, 132) kerekek, illetve kettőnél több kerék alkalma- 65 ZdrSR esetén még a további kerekek átmérője, valamint az ezen kerekekkel kapcsolódó fogaskerekek átmérője szab meg], akkor a (115) pont fix pont gyanánt szerepel. 70 Ha a robbanások számát és ezzel a löketet, illetve a löket hosszát módosítani akarjuk, akkor a (131, 132 ....) kerekek egyikét lerögzítjük és egy másik, megfelelően kiválasztott kereket közvetlenül féke- 75 zés vagy differenciális fékezés révén fékezünk, egyidejűleg pedig a (137) pontot a (109) kar hasítékában eltoljuk. E műveletet megfelelő átvivő szerkezet kezelése révén hajtjuk végre, mint amilyen példa- 80 képen a 7. ábrán van feltüntetve. A (159) kézikerék elforgatása a belső csavarmenetekkel ellátott (135) agynak a (128a) csavar körüli működésével jár, melynek hatását a (128. 129) rudazat a (127) féksaruval közli. 85 A (159) kézikerék egyidejűleg a (128b) villára, a (119) hüvelyre, a (118) rúdra, a (117) csuklóra és a (116) emeltyűre is hat, mely a (110) tengely körül szabadon forogva eltolja a (115) pontot, minek követ- 90 keztében, vagyis a (115) pontnak a V-alakú (114) emeltyűkre való hatása folytán, a (137) csuklópont a hasítéknak egy másik pontjába tolódik el. A hasíték ezen újabb vagy bármely más 95 pontjában, a (120) bütyök, mely a (115) pont körül forgatható (114) emeltyűkre hat, mindig eltolja a (137) pontot anélkül, hogy megváltoztatná a (115) pontot, ami a (116) emeltyűk elmozgatása nélkül a lö- 10 ketek egyenlőtlenségét eredményezi. A löket minden változásához a kompressziófok önműködően módosul, azonban, mint már fentebb jeleztük, kívánatos lehet e kompressziófoknak a lökettől füg- 10 getlen módosítása. E célt a fent leírt módon a (140)-nél jelzett külső vezérlő szerkezet segélyével érjük el, mely egy villára, a (126) gyűrűre (7. ábra), a (125) rúdra és a (124) csavaranyára hat, mely a dugaty- 11 tyútól kiinduló (107) kar és a hasítékkal ellátott (109) kar közötti távolság megváltoztatását teszi lehetővé. Az égési keveréknek a motorba való táplálása a (104) üreges tengely végén el- 11 helyezett gázosítóból a mindegyik hen-