99673. lajstromszámú szabadalom • Készülék kis folyadékmennyiségeknek pontos és gyors, önműködő adagolására
_ 2 — rán látható módon a csap testébe csak csekély mélységre hatolnak és egymással a csap testében kiképezett, hosszirányú csatorna útján közlekednek. Az egyik, az 5 1. és 2. ábrákon baloldali (d) furat a (j) furattal közös síkba esik, míg a másik, jobboldali (d) furat a csatlakozó (c) csőnek megfelelően van elrendezve. Az (e) csapnak az 1. ábra szerinti helyzetében 10 tehát a (d) furat a (c, g) csövek között kapcsolatot létesít, minden egyéb csaphelyzetben pedig e kapcsolatot megszünteti. A (c) csőnek felső végén gömbalakú (b) 15 kibővülés van, mely felül nyitott és az adagolandó folyadékot felvevő folyadéktartányként szerepel. A középső (g) cső hajszálcsőként van kiképezve, melynek űrtartalma pontosan a mérendő folyadék-20 mennyiségnek, pl. 71 0 köbcentiméternek felel meg. E (g) mérőcsőnek felső vége a gömbalakú (h) folyadéktartányba torkolik és e tartánynak középpontján valamivel túl ér. A (g) cső a (h) gömbtartány-25 nak alsó részén kiképezett nyílásán át, gumidugó közvetítésével tömítetten van bevezetve. A harmadik (m) cső a (h) gömbtartánynak felső részébe torkollik, miután előzetesen U-alakban vissza van 30 hajlítva. Az (m) csőnek legmagasabb pontjához a függélyesen felfelé irányuló (n) elágazás csatlakozik, mely egyszersmind az (o) visszaosapószelep felvételére szolgál. 35 A (k) eső sűrített levegő bevezetésére szolgál, míg a pontosan lemért folyadékmennyiséget rendeltetési helyére az (i) cső juttatja. A (h) gömbtartánynak alsó részéből a 40 (c) csőhöz elzárószervvel felszerelt (p) összekötő cső vezet, amelyen át a (h) tartányban összegyűlt folyadékmennyiség a (d) tartányba visszavezethető. A készüléknek működési és használati 45 módja az eddigiek alapján a következő: Az (e) csapnak 1. ábra szerinti helyzetében a (d) csapfurat a (c), (g) csöveket öszszeköti, aminek következtében a magasabban fekvő (b) folyadéktartányból a folya-50 dék a (c) csövön, (d) csapfuraton és (g) hajiszál csövön át a (h) tartányban atomlik. Az átömlés akadálytalanul történhetik, mivel az (o) visszacsapószelep önsúlya folytán a feltüntetett nyitott helyzetben 55 van és a (h) tartányban lévő levegő szabadon távozhatik. A (p) összekötő cső adagolás közben állandóan zárva tartandó. Az (e) csapot az 1. ábra szerinti töltőhelyzetében csak igen rövid ideig kell tartani, csak éppen addig, míg a (g) mérőcső 60 felső végéből a folyadék kifecskendezik. Ehhez körülbelül egy fél másodpercnyi idő elegendő. A csapnak további nyitvatartása káros és felesleges, mivel ezáltal csak túlsók felesleges folyadék ömlik át 65 a (b) tartányból a (h) tartányba. Ezután az (e) csapot a 2. ábra szerinti állásába forgatjuk, amelyben a (d) furat elfordulása folytán, a (c), (g) csövek közötti kapcsolat megszűnik, viszont az (1), (j) csap- 70 furatok az (m. k), ill. (g, i) csöveket hozzák kapcsolatba. A (k) cső sűrített légtartánnyal áll kapcsolatban, úgyhogy a 2. ábra szerinti csapállásban a sűrített levegő az (1) csapfuraton át a (k) csőből az 75 (m) csőbe jut, nyomásánál fogva az (o) szelepet zárja és a (h) tartányba jutva, az abban uralkodó nyomást hirtelen felfokozza, aminek következtében a (g) mérőcsőben lévő folyadékmennyiség a (j) csap- 80 furaton és (i) csövön át hirtelen és teljes egészében kilöketik. Azonnal a (g) eső kiürítése után a (h) tartányban levő sűrített levegő is eltávozik a (g, j, i) úton, aminek következtében a (h) tartányban a nyo- 85 más leszáll és az (o) szelep ismét nyílik. Ha mostan az (e) csapot azt. ábra szerinti helyzetébe visszaforgatjuk, úgy a játék elölről kezdődik. A leírt folyamatok oly gyorsan játszódnak le, hogy az (e) csap- 90 nak gyors ide-oda forgatásával percenkint 80—100 adagolás végezhető. A (g) mérőcső megtöltése közben a belőle túlfolyó néhány csöpp folyadék a (h) tartányban összegyűlve abban lassankint 95 emelkedik. A (h) tartányt tehát időközönkint ki kell üríteni. E célból az (e) csapot a rendes 90° helyett csak kb. 45°-kai fordítjuk el, vagyis feles állásba hozzuk, melyben sem a (c, g) csövek között, sem ioc pedig" az (m, k), ill. (i, g) csövek között kapcsolat nem áll fenn. E csaphelyzetben a (p) összekötőcsőnek elzárószervét nyitjuk, mikor is a (h) tartányban uralkodó légnyomás a (h) tartányban összegyűlt fo- 105 lyadékot a (p) csövön át a (b) tartányba felnyomja. Mivel a (b, h) tartányok közötti magasságkülönbség aránylag csekély, a (h) tartányban uralkodó kis túlnyomás már 110 bőven elegendő ahhoz, hogy a (h) tartányból a folyadékot a (b) tartányba felhajtsa. Ez a túlnyomás a (h) tartányban pedig rendelkezésre áll, mert az (e) csapnak 2, ábra szerinti helyzetében, a (g) mérőcső- 115 ben lévő folyadéknak kifúvása után, éppen a (g) hajszálcső áramlási ellenállása
