99668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátránytartalmú vagy kátránymentes aszfalt és bitumenmasszák javítására

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99668. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kátránytartalmú, vagy kátránymentes aszfalt és bitumenmasszák javítására. Winkler Gáspár gyáros Altstetten (Svájc) és Durmersheim (Németország1

). A bejelentés napja 1929. évi március hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 8-ika. Ismeretes a természetes aszfalt pótanyagaiként és aszfaltos ragaisztó maszszálk előállítására használt kőszénszurkoknak, petróleumszurkoknak, kátránynak s 5 más hasonló anyagoknak az a hátránya,, hogy már mintegy 7° alatti hőmérsékleteknél rugalmasságukat elveszítik és törékenyekké válniaik, s ezzel szemben márfeb. 17°-ra való felmelegedéskor megpubul-10 liak, sőt folyékonyaikká válnak. E masszák törékennyé válását azzal igyekeztek megakadályozná, hogy a kátrány- vagy piétróleumidesztilláioióból származó nyersolajokat adagoltak hozzájuk. 15 Az ola ja d a golások azonban a massza ra-. gasztóerejét és tapadóképességét hátrányosan befolyásolják, s ugyanúgy vesztenek a masszák szívósságukból is, pedig e tulajdoiniságuiknaJk javítása legtöbb alkalma-20 zási körűikben szükséges. A cmieglágyulás megnehezítése céljából a masszákhoz homokot vagy rostanyagokat is adagoltak. E töltőanyagok azonban, melyeknek a massza hőállófcépességét kellene növel -25 niiilk, az előbb említetteknél még nagyoibb hátrányokat mutatnak, amennyiben a massza ridegisiégót igen jelentékenyen növelik s azok sűrűségére is hátrányos befolyással vannak. 30 Azt találtuk, hogy természetes és mesterséges aszfaltok, szurkok, mint kőszénvagy petróleumszurok, bitumenek, kátrány, stb. tekintet nélkül arra, hogy azokat nyers vagy nemesített állapotban 35 használjuk, száradó olajok hozzáadagolása által jelentékenyen javíthatók. Kiderült, hogy ilyen hozzáadagolások a maszgzákat még 10°-nál is meglehetős lágyan tartják. Ugyanekkor azonban azok ragaszt ócreje és tapadóképessége is nő, s a 40 massza lényegesen szívósabbá, ós simulékonyabbá válik. A száradó olajok közül elsősorban a lenolaj és a faolaj jön tekintetbe. Ez olajokból az asztal tmasszához, ill. az alapanyagokhoz mennyiségileg cél- 45 szerűen 5%-ot vagy annál többet adagolunk. Azt találtuk, hogy különösen előnyösen hat különböző ilyen száradó olajok elegye, mint például lenolajnak és faolajnak mintegy 2 : l-hez arányú elegye. 50 Hogy homogén keveredést érjünk el, az adagolást célszerűen akként végezzük, hogy az aszfalt-, szurok- stb. masszákat először megömilésig hevítjük s azután az olajat az ömlesztett masszához jó keverés 55 közben adagoljuk. A találmány további kiképzésénél iazoiukívül azt találtuk, hogy a masszák hő elleni ellenállóklépességiét még különösen azáltal növelhetjük, hogy az olajokhoz, 60 azoknak az aszfaltmaisszához való keverése előtt, adott esetben ömlesztett állapotban, fémoxidokat adagolunk. E célra alkalmasoknak bizonyultak vasoxid, krómoxid, mangánoxidok baráttal vagy 65 anélkül, ólomoxid és máseífélék. Mennyiségileg az adalékok az alkalmazott oxid neme szerint kb. 2 és 5% között változnak. Különösieii előnyösnek bizonyult a száradó olajoknak a szükséges oxiddal egye- 70 dűl, az aszifialtmaisszába való bekeverésük előtt, való hosszabb ideig tartó főzése. E főzést célszerűen addig folytatjuk, míg az elegy masszává nem sűrűsödik, ezt a masszát azután a sűrűn folyósra melegí- 75 tett aszfalt-, szurok- stb. masszákba bele-