99653. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőszerkezet

— 2 — A 2. és 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az ajtó keretén (5) sarokvasakat változatlanul megtartjuk és a betétet úgy képezzük ki, hogy az az ajtó egész 5 keresztmetszetét elfoglalja és (6) falával az (5) sarokvasakon fekszik fel. Maga a betét a lapos (7) tokból áll, melynek alsó fala a kemencefenék ( 3) ívelésének megfelelően ívelve van. A (7) tok-10 nak az égési térben fekvő (8) vége zárt. A tokba a mindkét végén nyitott lapos (9) cső van beépítve, mely valamivel a tok (8) záró fala előtt végződik. A (7) tok és a (9) cső között képződő (10) csatornát 15 a (9) cső hosszának közepe táján, a (11) válaszfal kettéosztja. L (11) válaszfal közelében a (7) tok falában a (12) lyukkoszorú van kiképezve. Mint különösen a 2. ábrán jól látható, 20 a hideg levegő a (9) cső kiilső nyílásán át lép be, annak belső nyílásánál a csövet megkerülve a (10) csatornába áramlik és a (7) tok (12) nyílásain át az égési lérbe tódul. Eközben a levegő már az égési tér 25 magas hőmérsékletének volt kitéve és előmelegített állapotban jut a tüzelőanyaghoz. Az előmelegítő betétnek a 4., 5. és 6. ábrán feltüntetett foganatosítási alakja a leírttól csak abban tér el, hogv a (7) lok 30 alsó fala nincs ívelten kiképezve. A 7., 8. és 9. ábra szerint a (7) tokba két (9, 9) cső van beépítve és a (11) válaszfal ezek belső végével van egy síkban. A (13)' csövek csak merevílésre szolgálnak. A hi-35 deg levegő a (9) csöveken át lép be, a (9, 13) csövek és a tok között maradó (14) tereken (8. ábra) áramlik vissza és a (7) tokot a (12) nyílásokon át előmelegített állapotban hagj'ja el. 40 A betétnek a 10. és 11. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál a (7) tokba három cső van beépítve. A hideg levegő a két szélső (9) csövön át áramlik a toknak az égési térben fekvő belső vége felé, itt irá-45 nya megfordul és a középső (15) csövön át halad visszafelé, egészen a tokban kiképezett (12) nyílásokig, melyeken át előmelegített állapotban az égési térbe lép. A levegőnek a tokon keresztül való !be-50 vezetésére még számos más megoldás lehetséges. A lényeg az, hogy a betét a tüzelőajtó nyílását lehetőleg hézagmentesen fedje el és hogy az égési levegő csakis az előmelegítő betéten át, lehetőleg 55 hosszú utat leírva juthasson a tüzelőanyaghoz. A belélnek azon nyílását, amelyen át az égési levegő belép, ismert szerkezetek 'lolókák, rozetták stb.) segélyével szabályozhatóvá tehetjük. 60 Az előmelegítő betét a példakép felvett esetben a tüzelőajtót helyettesíti. A sütőkemencék üzeménél ugyanis először az égési teret kifűtik és azután rakják be a tésztát. Eddig erre a célra a tüzelőajtót kel- 65 lett nyitni és zárni és azt az égési levegő bebocsátása céljából a tüzelés tartama alatt nyitva kellett hagyni. Az ilyen kemencék a tüzelőanyagot igen rosszul használták ki, mert folytonosan hideg levegő tódult az 70 égési térbe. A leírt szerkezet alkalmazásánál a tüzelőanyag beadagolásánál a betétet ki kell emelni, de azt a kifűtés alatt helyére visszatesszük. Az égési levegő a betéten keresztül lép be és melegen jut a tű- 75 zelőany ághoz. Ezáltal az ismert tüzelőszerkezetekkel összehasonlítva, igen jelentékeny haladást érünk el. Hasonló eredmények mutatkoznak az előmelegítőnek más tüzelőszerkezetekhez (kályhák, takaréktűz- 80 helyek stb.) való alkalmazásánál is. A tüzelőszerkezetnek a 12. és 13. ábrán feltüntelett foganatosítási alakjánál az égési levegő bevezetése a (2) világító házon át történik. A világító ház fenekén a (16) 85 csapóajtót rendezzük el, melyet a tüzelés ideje alatt a 12. ábrán látható módon nyitva tartunk. A világító ház alsó nyílásához a belső végén zárt (17) könyokcSő csatlakozik, melynek vízszintes (17a) szára 90 a kemence fenekében a (4) tűzálló réteg alatt van beépítve. A(17a) csőszakaszt a (18) válaszfal keltéosztja és ezen csőszakasznak a kemence belseje felé fordított oldalán felül a (19) nyílás van kiképezve, 95 mely felett a kemence fenekében a (20) nyílás van. A (17) könyökcső nyílását a (21) csapóajtó vagy más szabályozó szerkezet zár ja el. A hideg levegő a (21) ajtó által szabályo- 100 zott nyíláson át lép a (17) csőbe, a (18) válaszfalat megkerüli és a (19, 20) nyílásokon keresztül előmelegített állapotban a tűzfészek előtti ponton lép az égési térbe, vagyis a levegő nem áramlik a tüzelőanya- 105 gon keresztül. A levegő előmelegítésének még számos megoldása lehetséges. Lényeges mindenkor az, hogy az előmelegítő, mely akár az 1—11. ábra kapcsán leírt foganatosítási ala- 110 kok szerint kivehető betét alakjában lehet kiképezve, akár pedig, mint pl. a 12. és 13. ábra kapcsán ismer lettük, szilárdan be lehet építve, oly elhelyezésű legyen, hogy azt vagy közvetlenül a tüzelőanyag 115 lángja, vagy az elvonuló forró füstgázok melegítsék és hogy az előmelegítőből ki-