99630. lajstromszámú szabadalom • Készülék meggyujtott szivarok vagy szivarkák szolgáltatására

— 129 ^ szivarka a tálcára való felhelyezése alkal­mával. A tartó körülbelül akkora darabon mozdul el, amely a kivető (42) teknőjében levő (49) rések vízszintes részeinek hosz-5 szávai egyenlő. Ekkor a szivarka tengely­irányban eltolódva, a szívóvezeték helyt­álló fejével kerül érintkezésbe. A tartó­nak az (57) emelő (60) részéhez képesti hosszirányú elmozdulását (13., 14. ábrák) 10 az (56) rúgó teszi lehetővé, mely a szorító­lemezt az emelővel feszültség alatt köti össze, de a szorítólemez és az emelő közötti rugalmas kapcsolat fenntartása mellett. Szivarkagyujtó szerkezet: A készülék 15 elején, a tok (6) meghosszabbításának jobboldali vége alatt, a (13) kézi emeltyű tengelyének közelében van a (7) tartály, melynek alakja hosszúkás, derékszögű kamra, közepe táján a (67) függőleges 20 meghosszabbítással (3., 4., 6., 8., 9. ábrák). A tartály fenekén nyílás van, melyen át valamely lobbanékony anyag, pl. benzin, alkohol vagy hasonló folyadék betölthető. A nyílást a tömítőgyűrű által körülvett 25 (68) dugócsavar zárja el (3. ábra). A tar­tály függőleges meghosszabbításának el­rendezése olyan, hogy léc képződik, amely felett az edzett (69) acéltárcsa foglal he­lyet, melynek kerülete a súrlódás útján 30 előállítandó szikrák képzése céljából durva felületű. A tárcsa a (15, 16) tá­masztólemezekben ágyazott (70) tengelyen nyugszik. A (67) meghosszabbítás balol­dalán a (71) bélcső foglal helyet, melynek 35 külső vége a (73) süveg számára ütköző gyanánt szereplő hengeres (72) fejet hordja. A (73) süveget, mely a láng elol­tására szolgál, a tartó (74) meghosszabbí­tása hordja. A láng eloltása céljából a sü-40 veg a bélnek a csőből kiálló vége fölé toló­dik és a (72) fejjel érintkezésbe lép, ami által a belet légmentesen lezárja. A (71) oltósüveget a (65) rúgó, mely a szivarka­tartót jobboldali szélső helyzetében tartja, 45 rendszerint a 3. és 4. ábrákon feltüntetett helyzetben tartja. Az elülső támasztóle­mezről oldalt és felfelé a lemezre levehető módon erősített (75) konzol két párhuza­mos karja nyúlik ki (3. ábra). Az alsó (76) 50 kart a ráhajlított (77) rúgó veszi körül, melynek egyik vége függőlegesen felfelé halad. A gyújtószerkezet a konzol felső (79) karjának hengeres részében foglal helyet és a követ a rúgó szorítja a tárcsa-55 hoz. A kő és a tárcsa érintkezési helye éppen a bél vége íllcltt és a lángra lobbant­ható atmoszférában fekszik. A bél végé­nek meggyújtása a (69) acéltárcsának az óramutató járásával egyértelmű elfordu­lása következtében jön létre. A tárcsával a 60 4., 5., 6., 8. és 9. ábrákon feltüntetett alkat részek az óramutatói járásának irányában körülbelül V* fordulatot közölnek. Ezek az alkatrészek a (20) mozgatólemezt és az ez­által tartott rugalmas (21) horogemelőt 65 veszik körül, mely a (69) tárcsát tartó (70) tengelyre lazán helyezett (80) szöglemezze] kapcsolódik, mely a (82) hüvelyhez erősí­tett (81) kapcsolókerék mellett foglal he­lyet. E lemez kiálló, legömbölyített (83) 70 vége a (21) emelő horogjával kapcsolódik, minek folytán a lemez az óramutató járá­sável ellenkező irányban elfordul és a for­gatható módon ráerősített, a (85) rúgó ha­tása alatt a (81) kapcsolókerék fogaiba 75 kapaszkodó (84) kilincset magával viszi. A lemez elfordulása közben a (4) alaplemez toldata alatt a szöglemezre akasztott erős (8ö) rúgó megfeszül. Ha a (21) emelő ho­rogalakú vége a (70) tengely vízszintes 80 síkját elhagyta, a kilincs-lemez (83) ve­géből kikapcsolódik; az elszabadult ki­lincslemezt a (86) rúgó gyorsan az óramu­tató járásának irányában forgatja. Ekkor a kapcsolókerék, mely a (69) tárcsáva] 85 együtt negyed fordulatot tesz, a (84) ki­lincset magával viszi. A lemeznek az óra­mutatóval ellentétes irányban való kezdeti elfordulása alatt a (21) emelő könnyedén kileng és a (23) rúgó megfeszül. Az elfor- 90 dúlás befejezte után a kilincset a (23) rúgó kezdeti helyzetébe viszi vissza, mely­ben a kilincs a (20) mozgatólemez (24) üt­közőjéhez támaszkodik. A (7) tartályt cél­szerűen pamuttal vagy valamely hasonló, 95 nagy felszívóképességű anyaggal töltjük meg, mely a könnyen égő folyadék nagy mennyiségét képes magába fogadni. A tartály megtöltése előtt a (87) belet, mely 20—25 cm hosszú lehet (3. ábra), a bélcsőbe 100 toljuk. Ezután az abszorbens anyagot a tartályba hozzuk és utóbbit a tüzelő­anyaggal megtöltjük. A (80) kilincslemez elbocsátása körülbelül akkor következik be, ha a kézi emeltyűt már teljesen elfor- 105 gattuk és az erős (33) rúgó, mely a fújta­tót mozgató lemez (32) toldatához és a fujtató emelőjéhez van erősítve, széthúzás következtében teljesen megfeszült. Ez a feszültség nemcsak a fujtató emelőjének no levegő beszívása céljából való eltolására, hanem a kézi emeltyűnek kezdeti helyze­tébe való gyors visszavezetéséhez is elég­séges. Ez az emeltyű kb. 45°-kai forgat­ható el, még pedig a 3. ábrán feltüntetett 115 helyzetből addig, amíg a tartály jobbol-

Next

/
Thumbnails
Contents