99625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zölt takarmány beraktározására és épentartására szilókban és savanyítógödrökben
Megjelent 1930 . évi április hó 15-én . __ MAGYAR KIBÍLYI SZABADALMI BIRŐSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 99625. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás zöld takarmány beraktározására és épentartására szilókban és savanyitógödrökben. Alexanderwerk A. von der Nahmer A.-G. Remscheid. A bejelentés napja 1929. évi március hó 16-ika. A learatott takarmány konzerválása mezőgazdasági szempontból nagy jelentőségű. Ezért már évek óta kísérleteket végeznek abból a célból, hogy állati takar-5 mányt, mint pl. répafejet, füvet, lóherét, kukoricalevelet, répalevelet, valamint más kapásnövénylevelet tartányokban olykép konzerváljanak, hogy azok tápértékben és tápanyagokban nagyobb veszteségeket 10 ne szenvedjenek. Már több eljárás ismeretes, melyek szerint a takarmányt tartáiiyokjba töltjük és abban ön felmelegedés, vagy elektromos fűtés, illetve felmelegített levegő által bizonyos hőmérsékletre 15 felmelegítjük. Ezeknél az eljárásoknál a takarmányt lazán töltjük be, mimellett a takarmányban annyi levegőnek kell lennie, hogy erjedés és a felmelegedés következzék be. 20 A találmány szerinti eljárás ezzel szemben abból az alapelvből indul ki, hogy a takarmányban a felmelegedést kizárjuk. Az eljárás alapfeltétele, hogy a takarmányt levegőtől megszabadítva hozzuk a tar-25 tányba. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogyha a takarmányt, amiben légcsatornák vannak, bármily szilárdan csömöszöljük a tartányba, mégis erjedésnek indul, mert a csatornákban levő levegő a növényi 30 nedvessége segélyével a takarmány erjedését idézi elő. Ezáltal azonban meleg fejlődik, mely a takarmány tápértékéi csökenti. Ez a tápértékcsökkenés különösen a takarmány fehérjetartalmánál ész-85 lelhető és azonkívül jelentékeny keményítő ée egyéb veszteségeik is vannaik. A mesterséges erjesztéssel dolgozó eljárásoknál a felmelegítésnek az is a célja, hogy a káros savaik, mint, pl. ecet- és vajsav keletkezését meggátolják, a takar- 40 miányt konzerváló tejsav fejlesztését pedig elősegítsék. Eddig úgy tudtuk, hogy 40° C-on nincs ecetsav és vajsavfejlődés és tejsav csak ezután keletkezük. IJjiabb kísérletek beigazoltáik azonban, hogy a 45 tejslav már egészen alacsony (5—10° C.) hőfokon is képződik, és ha a beraktározás előtt a növény csatornáitól a levegőt eltávolítjuk, akkor a levegő és meleghiány folytán, káros savak nem keletkez- 50 hetnek, minthogy ezek csak 20—35° C-on képződnek. Minthoigy ily magas hőmérsékletet őszkor, a beraktároxás idejében, nem érhettük el, a takarmányban káros sajvaik sem keletkezmeik. Az új eljárás 55 eszerint abiban áll, hogy benaktározás előtt a takarmánynövényben, az összes csatornákat elpusztítjuk, belőlük a levegőt kiszorítjuk és az ily módon előkészített takarmányt, a tartányba szorosan be- 60 csümöszöljüik. Ezt a műveletet aprítógépekkel végezzük, melyekiben a takarmányt aprítás előtt és után nagy nyomásnak tesszük ki. Ezt a nyomást ezeknél a gépeknél vágóberendezéssel egyesi- 65 tett csigapárral és szabályozható siajtolóberandezéssel vagy egyéb mechanikai eszközökkel érjük el. Kifogástalan, és káros savaiktól mentes a beraktározás, ha a takarmányt bizonyos 70 mértékig megszárítjiuk. Ezt olyíkép érjük el, ha a takarmányt az aprítógépibem sajtoljuk. Szabályozható utánsajtolás által bármily takarmányt sajtolhatunk bizonyos
