99587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás exploziós turbina üzeméhez
Megjelent 1930 . évi április hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI 1UR<»SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99587. SZÁM. — Vd 2. OSZTÁLY. Eljárás exploziós turbina üzeméhez. Dr. Holzwartli Hans mérnök Düsseldorf. A bejelentés napja 1920. évi január hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 30-ika. A jelen találmány olyan égési erőturbinákra vonatkozik, amelyek úgy a bevezető, mint a kivezető oldal felé eljárható explóziós kamrában végbemenő 5 egyes explóziók útján hajtatnak, amenynyiben egy vezérelt füvókaszelepen át kilépő explóziós gázok egy expanziós fúvókában fesztelenítve, turbinakerékre hatnak. A találmány az ilyen explóziós tur-10 binák fontos konstrukciós méretei közötti összefüggésnek rögzítésében áll. Amíg a dugattyús gázgépek és a gőzturbina számára egyrészt tudományosan levezetett formulák, másrészt tapasztalati adatok 15 révén az ilyen gépnek építésénél alapvető tér- és időnagyságok pontos meghatározása lehetséges, az explóziós turbináknál eddigelé többé vagy kevésbbó bizonytalan tapogatózásra voltunk utalva, A ta-20 lálmány tudományos kutatással kapcsolatos, évekig tartó kísérletek eredményei nek leszűrődése, amely egy tiszta konstrukciós szabályban van sűrítve. Ez a szabály az explóziós kamrp térfogata, a 25 legszűkebb fuvókakeresztmetszet és az időegységben végbemenő munkajátékok számára nézve mértékadó időtartam, azaz a kiszorítási idő közötti összefüggést állapítja meg ós pedig a kiszorítási idő alatt 30 ezen fejtegetés értelmében azon idő értendő, amely az égési gázoknak utántólt öblítő- és töltési levegővel való kiűzéséhez szükséges és azon idő által lesz megszabva, amely alatt a fuvókaszelep ós az öblítósi-35 vagy töltési levegőszelep egyidejűleg nyitva vannak. Ezen idő meghatározása, amely a turbina játékszámára és így adott kamratérfogat mellett a teljesítményre nézve 40 mértékadó, azért olyan nehéz, mert az a következő konstrukciós nagyságoktól függ: 1. fúvóka kifolyási síkjában lévő nyomástól, 2. az öblítőnyomástól, 45 3. a fúvóka kiszélesedési arányától, 4. a legszűkebb fuvóikakeresztmetszettől, 5. a kamra alakításától, hosszának az átmérőhöz való viszonyától, a be- és ki- 50 áramlási oldalon levő toldataitól, 6. a füstgázoknak az után jövő kiszór í tólevegővel való átkeveredésének fokától, 7. a kamra, a fuvókaszeleptér és a fúvóka ialaival való melegkicserélődéstől, 55 8. a füstgázak hőmérsékletétől, 9. a füsgázak megengedett maradókmennyiségétől, amely az új töltés egyik alkatrészét képezi. Egyes értékek tekintetében részben egy- 60 szerű konstrukciós szabályok adódtak, különösen a kamra 5. alatti alakításánál és az ettől részben függő 6. ós 7. alatti értékeknél. Az egyes méretek megválasztását részben a turbina szerkezeti nagyságának 65 alkalmazása szerint függőben aikarják hagyni, mint a 8. alatti gázhőmérsékletét, részben pedig azok a használt tüzelőanyag mineműségétől függőnek mutatkoznak, amint pl. a megengedhető mara- 70 dókfüstgázmennyiség. Az összefüggéseknek matematikai megállapítása áltálában esak az 1—3.-ig megnevezett értékeknél lehetséges. A többi értéknek behatását illetőleg a kísérleti 75 útra vagyunk utalva. Ezen kísérleteknek elsősorban annak megállapítása volt a céljuk, hogy egyszerű összefüggések felállíthatók-e és melyek ezek az összefüggések, hogy adott kamranagyság mellett a 80
