99583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazo-typiák előállítására
létesíthetjük. (A. Bayer, Berichte 19. p. 159.) Ezen vegyület bomlásakor ezen hydroxylaminen kívül a phloroglucinnal tautomer triketon • 5 C!H2 — CO — CH2 CO — CH2 - Cü képződik. A triketohexamethylentrioxim-ot tartalmazó fényérzékeny rétegben az azoíesték előhívásakor tehát következő reakciók 10 mennek végbe: triketohexamethylentrioxim -j- 3 H2 0 triketohexamethylen -(- 3 NH2 OH triketohexamethylen * plilorogluciu. Az első reakció egyensúlya a papír 15 megőrzési, ill. tárolási körülményei között teljesen a baloldalra van eltolva. Ha azonban alkálival kezelünk, akkor a phloroglucinnak ekkor fellépő csatolódása a diazo-vegyülethez a második reakció 20 egyensúlyi helyzetének és ezáltal az elsőnek is jobbra való eltolódását idézi elő, mely csakhamar a trioxim teljes elfogyásához és az azoíesték képződéséhez vezet. Ezen egyensúly megítéléséhez megjegy-25 zendő, hogy aktívan csatlakozó diazovegyiiletek phloroglucinnal csak néhány napig tárolhatók, míg ellenben teljesen azonos keverékek, melyekben .azonban a phloroglucint egyenértékű mennyiségű 30 triketohexamethylentrioxim-mal helyettesítettük, teljesen azonos körülmények között hónapokig elállnak, noha pl. gázalakú ammóniákkal való kezeléskor mindkét keverékben a csiatlódás végbemegy, 35 legfeljebb a második esetben egy kissé lassabban. A phloroglucin és hydroxilamin híg oldatából a triketohexamethylentrioxidon kívül valószínűleg még más, nem csatlóképes vegyületek is képződnek 40 (pl. Ct l H.,/NHOH/: ! ) s esetleg ilyen közbenső termékek lépnek fel az oxirnvegyületnek a csatlóképes phloroglucinná való átalakulásakor. Megjegyzendő, hogy mindezen vegyületek alkalmazásakor az 45 előhíváskor kevés víznek kell jelen lennie, hogy a reakció végbemehessen. A gyakorlatban a papírban és az ammóniákgőzökben lévő nedvesség már elégséges. Szükség esetén azonban az ammoniák-50 gőzöket szándékosan nedvesíthetjük is. Ha a hydroxylamint, pl. sósavas hydroxylamin alakjában, kellő fölöslegben alkalmazzuk, nemcsak phloroglucinnal, hanem általában azocsatló-komponensekkel 55 (phenolokkal) létesíthetünk az illető phenol keton-alakjából levezethető, valószínűleg oxim-jellegű vegyületeket, melyek magukban nem csatlóképesek, de alkali behatására diazo-vegyület jelenlétében csatlóképes vegyületekké alakulnak. 60 Hogy a nem csatlóképes hydroxylaminvegyületek képződését megkönnyítsük és e vegyületeknek a tárolás közben a csatlókomponensre és hydroxylaminre való szétesését gátoljuk, ajánlatos a hydro • 65 xylamint fölöslegben alkalmazni s a papírt nedvességtől óvni. Minthogy a hydroxylamin-vegyület képződése csak lassan megy végbe, a hydroxylamin feleslegének jelenléte nem gyakorol káros beha- 70 tást az alkaliával való előhívás sebességére. Olyan vegyületek további példái gyanánt, melyek ugyan nem tekinthetők azofesiték-komponenseknek, de egy bázis és a 75 diazo-vegyület együttes behatására ilyen komponenssé alakulhatnak át, a következőket nevezhetjük meg: A triketohexamethylenoximekkel teljesen anialog bisulfitvegyületek, mint 80 I 1 /SO.. Na CH,— CO - CHS —CO — CH, — 0< M)H (Fuchs, Berichte, 54. p. 245.), továbbá triacetotriketohexainethylen ós tribenzoylo-triacetotriketoihexamethylen (Heller, Berichte 42. p. 2726.), valamint a bi- g5 sulíitvegyületek, cyanhydrinek, hydrazo nok, phenilhydrazonok, isemikarbazonok és az egy- és többértékű phenolok ketotautomerjei közül egyebek. További bevált anyagok gyanánt te- 90 kinthetők olyan alicyklikus jellegű vegyületek (oximok, bisulfitvegyületek, stb.), melyek a következő vegyületekké képesek átalakulni: 1-amid o-3.5-r esorcin, 95 l-acetylamido>-3.5-resorcin, l-merkapto-3.5-resorcin, orcin és hasonlók. Mindezen vegyületek phloroglucint vagy trisubstituált benzolmaggal bíró 100 egyéb vegyületeket képeznek. Resorcin képződik továbbá a 3.5-diketohexamethylen-l-sulp'hosav dibisulphit-vegyületóből is, melynek összetétele: CH2 — C - CHg — c - CH2 — OH /\ í 105 OH SO,Na OH SO.Na SO,Na Ezen vegyület savas közegben igen tartós, alkalikus közegben pedig erősen csatoló vegyületté alakul. Hyidrochinont képező vegyület pl. a Fuchs által (Berichte 52. p. 2281.) által is- 110
