99528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehéz szénhidrogéneknek, különösen kőolajmaradékoknak, aszfaltnak, kátránynak, szuroknak stb. gázokkal vagy gőzökkel való kezelésére

Megjelent 193Q. évi április hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99528. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás nehéz szénhidrogéneknek, különösen kőolajmaradékoknak, aszfaltnak, kátránynak, szuroknak stb. gázokkal vagy gőzökkel való kezelésére. De Bataafsche Petroleum Maatschappij s'Gravenliagen. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 19-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. éri október hó 23-ika. Ismeretes, hogy nehéz szénhydrogének, mint pl. kőolajmaradékok, aszfalt, kátrány, szurok stb. azáltal alakíthatók át más sajátságú termékekké, hogy ezen 5 anyagokat magasabb hőmérséknél levegővel vagy oxigénnel vagy más gázokkal „fúvatjuk". Tetőfedési, elektromos szigetelési és egyéb célokra különösen olyan fúvatott 0 bitumenes masszákra van szükség, melyek aránylag magas olvadásponttal bírnak. Az olvadáspont és a keménység fokozása céljából már sok eljárást ajánlottak aszfalt, kátrány, stb. fúvatására, s ezen 5 eljárásokat néha más vegyszerekkel való kezeléssel is kombinálták. Mindezen ismert eljárások a fúvatás szempontjából abban egyeznek meg, hogy a megolvasz tott és felhevített nyersanyag egy bizo-0 nyos mennyiségét megszabott, rendszerint hosszabb ideig vetették alá a levegő, oxi gén stb. behatásának; ezen eljárások tehát mindig szakaszosak voltak. Kétségtelen, hogy a nagyüzemben az ilyen eljárás !5 nem eléggé gazdaságos. A fúvatást eddig gyakran közönséges kazánban eszközölték, ami többek között azzal a hátránnyal járt, hogy a nyersanyag és a befúvott levegő közötti érintkezés nem volt tökéle-10 tes, úgyhogy sok esetben még külön ka varókészülékeket is kellett alkalmazni. A találmány szerinti eljárás e hátrányokat kiküszöböli és egyéb előnyöket is biztosít. 55 A találmány lényege abban áll, hogy a kezelendő szénhydrogéneket egy fűtött, célszerűen egy csőkemencéből és egy ezzel közlekedő gőzki választóból álló egységben keringetjük s a nyersanyagot már az ezen egységhez vivő vezetékben hozzuk 40 érintkezésbe az átalakítást eszközlő gázokkal vagy gőzökkel, míg a kívánt sajátságúvá átalakított anyagot a gőzkivá lasztóból szakadatlanul elvezetjük. A találmány kiterjed arra is, hogy a 45 gőzkiválasztóban az anyagot a gázok vagy gőzök újabb behatásának vetjük alá. Az eljárás megértése céljából a csatolt rajzon a foganatosítására szolgáló berendezés vázlata van feltüntetve. Példaképen 50 feltételezzük, hogy aszfaltnak levegővel való fúvatása jön tekintetbe, de természetesen ugyanilyen módon aszfaltot vagy más anyagokat mint kátrányt, szurkot, stb. nemcsak levegővel, hanem más ké- 55 miailag ható anyagokkal, főleg gázokkal vagy gőzökkel, mint oxigénnel, ozonnal, nitrogénoxidokkal, kénessavval, klórral, stb. is kezelhetünk. A (2) tartályból a fúvatandó olvasztott 60 aszfaltot az (1) szivattyú révén a (3) vezetéken át szorítjuk a (4) csőkemencébe. A (2) tartályban a hőmérsék akkora, hogy az aszfalt folyékony legyen. A (3) vezetékbe a (11) fúvólégvezeték egy ága 65 nyúlik be, hogy az aszfaltot már a (3) vezetékben is érintkezésbe hozhatjuk a levegővel. A (3) vezetékből az aszfalt az (5) csőkígyóba lép, s ebben olyan hőmérsékre hevíttetik, mely a létesítendő termék ol- 70 vadáspontja szerint választandó meg. E hőmérsék pl. 250—340° lehet. Az (5) csőkígyó különböző pontjaiba fúvathatunk levegőt a (11) vezeték (12, 13, 14) ágai révén. Ismeretes, hogy az aszfalt fúvatása- 75 kor tetemes reakciómeleg szabadul fel. A