99494. lajstromszámú szabadalom • Hirdetési tábla

Megjelent 1930Q. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99494. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Hirdetési tábla. Goldmann Jenő műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi február hó 19-ike. A találmány tárgyát tevő, hirdetési tábla jellegzetessége abban van, hogy ábrázolatának (betűinek, ábráinak) vonalai, egymáshoz sorakoztatva megerősí-5 tett, a fényt széjjelszóró, visszaverő és tükröző, külső felülettel kiképezett ele mekből, alapzaton vannak kirakva. Az elemek, a találmány egy célszerű, foganatosítási alakjánál, alakra és nagy-10 ságra megegyeznek. Ily módon, bizonyos kevésszámú ós tömegben elkészített normáliából, lehetővé válik a legkülönbözőbb betű- és ábraalakzatokat is létrehozni. Ilyen elemnormálai gyanánt legalkalma-15 sabb a tárcsaalak, bár természetesen a találmányi gondolat megvalósítása nin csen ilyen alakú elemnormáliákhoz kötve, A találmány tárgyának egyik foganatosítási alakjánál az elemek üvegből van-20 nak készítve és külső felületükön, kris< tályszerű elrendezésben, a fényt széjjelszóró, visszaverő és tükröző, sík lapok vannak kiképezve. A találmány tárgyának további, foga-25 natosítási alakjainál az elemek külső felülete homorú, ill. domború tükör alakjában van kiképezve. A csatolt rajzon a találmány tárgyánál? néhány foganatosítási alakja van bemu-30 tatva, ahol is az 1—2. ábra üvegből való elem feliilnózete, illetve keresztmetszete, a 3—4. ábra oly elem felülnézete, illetve oldalnézete, melynél az elem külső felü-35 lete homorú tükör alakjában van ki képezve, az 5. ábra oly elemet ábrázol oldalnézet" ben, amelynél az elem külső felülete domború tükör, végül a 40 6. ábra a találmány tárgyát tevő elemeknek egy betű ábrázolásához alkalmas, kétféle kirakási módját mutatja. Az 1—2. ábra szerinti, üvegből való (a) elemnél az elem külső felületét a sík (b) lapok alkotják, amelyek egymáshoz ké- 45 pest kristályszerű elrendezésben fekszenek. Ez elemeknek egy célszerű, foganatosítási alakjánál az elemek belseje üreges és az üreg belső (c) határfalaira a fényt széjjelszóró, visszaverő és tükröző, színes 50 papír vagy fémfüst — arany-, ezüst- vagy bronzfüst — van ragasztva, vagy más módon felerősítve. A 3—5. ábra szerinti kivitelnél az elemek külső felülete (d) homorú, illetve (e) 55 domború tükröt alkot. Az alapzatra való felerősítésük céljából az elemek, alsó részükön, (f) csapokai vagy csavarokat hordanak. Alapzat gyanánt legalkalmasabb a fából vagy üveg 60 bői való tábla. Az alapzaton, az ábrázolat vonalainak mentében kirakott elemeket célszerű, mindkét oldalon, a vonalakkal párhuzamos egy-egy (g) sávval övezni; az 1—2, 65 ábra szerinti elem alkalmazásánál előnyös, ha ez a sáv olyan színben van kivitelezve, mint aminő színű az üvegből való elem üregének belső hatáTfalára ragasztott (c) fémfüst. 70 A 6. ábra az elemeknek betűvé való kirakási módját szemlélteti. A jobboldali kirakási mód szerint az elemek hézag nélkül sorakoznak egymás mellé; a baloldali kirakási mód szerint az egyes elemek kö- 75 zött hézagok vannak hagyva. Az utóbbi kirakási mód valamelyest kevésbbé tetszetős, ezzel szemben olcsóbb, minthogy kevesebb elemet igényel. Az ismertetett, hirdetési tábla napfény- 80