99483. lajstromszámú szabadalom • Építő rendszer

Megjelent 1ÍKÍ0. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99483. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Építő rendszer. Iíellussi Girolamo és Castorina Ferenc mérnökök Treviso. A bejelentés napja 1929. évi február hó 23-ika. A találmány mindennemű falszerkezetre vonatkozik és tárgya olyan különleges építő rendszer, amelynél az alkalmasan, egymás mellé és egymás fölé, ren-5 des sorokba rakott, sajátszerű alakkal bíró tömbök vagy téglák mintájába öntött cement vagy betón egységes vázat, a falazat pedig monolitikus egészet alkot. Ez a találmány tökéletes gazdaságos-10 sággal oldja meg az építkezés problémáját, még pedig akár rendes, akár földrengésálló lakás, medence, tartány, kút, silo, stb. építését, akár egyenes, akár görbe fallal amely akár haránt-, akár érintő-15 vagy akár ferdeirányú igénybevétellel szemben, nagy ellenállást képes kifejteni. A találmánybeli építő rendszernél mellőzhetjük az armatúrát ós a tartó caissont, de ezek alkalmazása is lehetséges. 20 Az új rendszer betónból vagy alkalmas, más anyagból való oly elemeket használ, amelyek az építkezés helyén kívül készülnek OS E betonnak a helyszínén való öntéséhez maguk alkotják a mintát és ame-25 lyeknek különböző alakú áttörései és hornyai, az elemek összeszerelése során, kapcsolatot létesítenek. Ezek az elemek, a csatolt rajzokon, felülnézetben (1., 9., 17. és 25. ábra), függőleges metszetben (2., 10., 30 18. és 26. ábra) ós homloknézetben (3., 11., 19. és 27. ábra) több példaképem kiviteli alakban láthatók. Könnyen érthető, hogy a rendes sorokban, egymás fölé és egymás mellé rakott elemeknek egymással akár 35 függőleges, akár vízszintes irányban kor respondáló áttörései vagy hornyai egymást derék-, hegyes- vagy tompaszögben metsző két irányban futnak és oly csator nákat alkotnak, amelyekbe öntött betón a 40 belső ellenálló vázat (4., 12., 20. és 28. ábra) képezi. Az említett hornyok tetszőleges-, kör-, elliptikus-, négyzetes-, téglalap-, stb. keresztmetszetűek lehetnek. A mellékelt rajzok görbe elemeket és megfelelő görbe falazatokat szemléltetnek, 45 azonban természetes, hogy az elemek egyenes, vagyis sík felületűek is lehetnek. Az emelendő épület alakja szerint előállított elemeket, az akár egyszerű, akár vasbetónos alapzat elkészítése után, egy- 50 más mellé, az első sorba, az alapzatra rajijuk, a vízszintes vagy függőleges hornyokba esetleg erősítő vasrudakat helyezünk el, a hornyokból előálló üregekbe pedig betont öntünk, amely betón a fala- 55 zatnak belső vázát teszi, amint a 4., 12., 20. és 28. ábrán nézetben, az, 5., 6., 7., 8., 13., 14., 15., 16., 21., 22., 23., 24., 29., 30., 31. és 32. ábrán pedig metszetben látható. Az 1., 2. és 3. ábra felülnézetben, függő- 60 leges metszetben, illetőleg homloknézetben oly elem-típust mutat, amelynek vízszintes vagy függőleges sorokba való rendes elhelyezése a betonnak az üvegekbe való öntését lehetővé teszi; ez öntvényből 65 azután a belső váz alakul; a 4. ábra olyan öntött betón-vázat szemléltet, amelyről öntés után az elemeket eltávolítva képzeljük. Az 5. és 6. ábrákon a 4. ábrának A—B és C—D vízszintes, a 7. és 8. ábrákon pe- 70 dig az E—F, illetőleg G—H függőleges vonalai mentén húzódó síkokkal képzelt metszetek láthatók. Ezeken az ábrákon a szaggatott vonalak az eltávolítva képzelt elemek vagy töm- 75 bök körvonalait jelzik. A 9., 10. és 11. ábrák egy másik elemnek az 1., 2., illetőleg 3. ábrának megfelelő képei és a 12. ábrán látható, öntött betónváz alakjára vonatkoznak; a 12. ábrának I—L. 80