99477. lajstromszámú szabadalom • Fényszedőgép és eljárás a gép optikai tárgykészletének előállítására

— 2 — dést nehézkessé és lassúvá, a beállítási pedig pontatlanná teszi és hogy kompli kált mechanizmust igényel, amelynek előállítása körülményes, üzeme pedig drága, 5 így különösen ha a betűtárt hajlékony filmszalagra fényképezett matrica gya nánt készítjük el, akkor — nem is tekintve a film elhúzódásaiból, stb.-ből keletkező pontatlanságokat — már az is lehetet-10 lenné teszi a rendszeres munkát, hogy a fUmperforátiók csakhamar elrongyolódnak, Ezzel szemben a találmány alapvető intézkedése abban mutatkozik, hogy a 15 vetítő fénysugárnyaláb pályájának optikai tengelye, az optikai tárgy és az ennek vetített képe számára rendelt hely között, megtörik. Az optikai rész ezzel közvetetté válik ugyan, azonban ez csak lát-20 szólag jelent komplikátiót, inert valójában a teljes gép végtelenül egyszerűvé válik és egyszerre kiküszöböli a jelzett régi hátrányokat. Az 1—3. ábra szerint az (1) vetítőobjek-25 tív a (2) hajtókával teleszkópszerűleg tologatható (3) csőben van. A vetítést a (4) fényérzékeny lemez fogja fel, ami valamely tetszőleges és ezért a rajzokban fel se tüntetett szánba van befogva. E 30 szánnak természetesen betűnként és soronként kell mozognia, míg a vetítőhely, mint a gép tulajdo-nképeni munkahelye, mozdulatlan marad. A betűtár az (5) üveg dob palástján van és ezen optikai 35 tárgy és a vetítőhely közé tükröt, prizmát, vagy más efféle szervet iktatunk be, amely a vetítő fénysugárnyaláb, szaggatott vonalakkal jelzett, pályájának optikai tengelyét megtöri. A rajzon e célra a 40 (6) rézsútos tükör szolgál, amely (7) házában, csap-forgó módjára, pontosan beállítható és rögzíthető. Az (5) dobon (8) lámpával megvilágított betű képét a (6) tükör az (1) objektívre, emez pedig a (4) 45 lemezre vetíti, amelynek fényérzékeny rétegére fotografálunk. Akár az (5) üvegdobon, akár valami táblán, vagy egyeben van is a betűtár, a (6) rézsútos tükör egyfelől a mindenkori op-50 tikai tárgytól, másfelől pedig a vetítőhelytől, maradandó távolságban van el rendezve. Ezzel biztosítjuk, hogy az egyes betűkre vonatkozólag fényképészetileg mérvadó beállítási viszonyok betűn-55 ként állandók maradnak. Már most ahhoz, hogy az egyes betűket választásunk szerint kikereshessük és azokat az (1) objektívval vetíthessük, nem kell egyebet tennünk, mint hagy a (6) tükröt, ill. ennek belépőpupilláját, a vetítőobjektív ten- 60 gelye körül eltorgathatóvá tegyünk. Ezzel a betűtárt felszabadítottuk a betűnkénti mozgás kényszere alól. A betűtár, vagyis a mi esetünkben az (5) dob, viszonylagos nyugalomban marad- 65 hat az aktív vetítés folyamán és az egyes betűk kikereséséhez és a (4) levélre való befényképezéséhez csupán a (6) tükröt kell tetszőleges állasba forgatnunk. Ez a periszkópszerű szerkezet mindenféle, 70 betűnként, jelenként, ill. osztóelemekre tagolólag vetítő berendezéshez, pl. jeladókészülékekhez is, stb. közvetlenül felhasználható. A (6) tükör, prizma, vagy más egyéb, 75 az optikai tengelyt megtörő szerv úgyszólván tömeg nélkül dolgozik, mert la mozgatandó részek súlya még akkor is elenyésző csekély, ha az ágyazásokat, mint pld. a (9, 10) golyós csapágyakat, 80 kopások elhárítása végett sokszorosan túl is méretezzük. A betűtárt hordó (5) dobpalást az (1) objektivval konaxiális, úgyhogy a beállítási, valamint az expositió viszonyok, 85 valamennyi betűre nézve azonosak. A (7) tükörház csőalja, a (3) objektívcső és az (5) dob (11) fenekének (12) agya, a (13) középső cső segélyével, teleszkópszerűen egybe vannak építve. A konaxiális részek 90 könnyen összemunkálhatók, úgyhogy az optikailag összetartozandó alkatrészek pontos és biztos mechanikai egységet alkotnak. Ennek a szorosan tömörré zárt rendszernek pontosságát gyakorlatilag 95 tökéletessé fokozhatjuk a betűtárnak fotográfiái úton való előállítása alkalmával, még pedig azzal az eljárással, hogy eredetiben a vetítőhelyre beállított betűket, jeleket, ill. osztóellemeket, egymás- 100 után, visszafelé befotografálunk a mindenkori odatartozó tárgyhelyre. Így ugyanaz az optikai rendszer vetíti a betűket, stb.-t arra a tárgyhelyre, ahol azokat utóbb ugyanazzal az optikai rend- 105 szerrel keresni és felvenni fogjuk. Ezenkívül még azt az előnyt is nyerjük, hogy a forgó (6) tükör önműködőlég csavarja el az (5) dobon a betűket kellő állásukba, hogy azok utóbb, a tükörnek mindenkori U0 forgási helyzeténél, egyenes, rendes állású betűképek gyanánt mutatkozzanak a vetítőhelyen és a jobb-bal áttükrözése is kiegyenlítődik. A megrajzolt példa szerint a (8) lám- 115 pák is nyugalomban maradhatnak, mert az (5) dob átvilágítható és így minden nyugvó betűnek vagy betűcsoportnak