99474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fojtásanyagnak (tömőanyagnak) bányákba, aknákba és efélékbe brikettek alakjában való bevitelére és ilyen brikettek készítésére

Megjelent 1930Q. évi április hó 1-én. MAGYAR KiRALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99474. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fojtásanyagnak (tömőanyagnak) bányákba, aknákba és effélékbe brikettek alakjában való bevitelére és ilyen brikettek készítésére. Schmied Ferenc és Baumg-artner Károly mérnökök Teplitz-Schönau. A bejelentés napja 1929. évi január hó 26-ika. A fojtásanyagnak (tömő- vagy berakottanyagnak) bányákba és aknába stb. való bevitelére szolgáló, eddig ismert eljárások és berendezések azzal a hátránnyal jár-5 nak, hogy az üzem biztonsága túlságos nagy mértékben függ a fojtásanyag minőségétől. Ez a fojtásanyag többnyire túlságosan egyenlőtlen és ezért, igen könnyen, a továbbítására szolgáló csővezeték cldu-10 gulásához, valamint annak gyors kopásához vezet. Ismeretes, hogy a különböző alakú és súlyú testek az öblítő víz- vagy légáramnak egymástól teljesen eltérő ellenállást 15 támasztanak, úgyhogy ezek a testek, az öblítő áramban egymástól eltérő sebességeket kapnak. A fojtásanyag tovaöblítésekor ezek a különböző sebességek azt eredményezik, hogy egyrészt, az anyagsebesség! 20 növekedésekor, az anyagáramnak hígulása és másrészt, az anyagsebesség csökkenésekor, annak sűrűsödése következik be a csővezeték illető helyén. A fojtásanyag sebességének ezen változása és az áram-25 sűrűségnek ezáltal előidézett módosulása főleg a csővezetéknek keresztmetszet- és irányváltozásai helyén fog bekövetkezni és annyira növekedhetik, hogv a csővezeték eldugulását eredményezi. Tényleg a cső-30 vezetéknek ezen a helyein fordulnak elő legtöbbnyire eldugulások. A jelen találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli és egyenletesebb és zavartalanabb üzemet enged elérni. A találmány 35 értelmében a fojtásanyagot, az öblítővezetékbe való bevitele előtt, brikettálással, egynemű minőségűvé tesszük és egyenletes külső alakba hozzuk. A sajtolt daraboknak (briketteknek) gömbölyű, pl. tojásalakú vagy golyóalakú kiképzése lesz itt a leg- 40 előnyösebb. Ezáltal a fojtásanyagból ily módon előállított sajtolt darabok (brikettek) nemcsak egymással azonos alakúak és nagyságúak, hanem megközelítőleg azonos súlyúak is lesznek, dynamikai értelemben 45 tehát azonos tömegű darabok. Minthogy tehát e darabok egymással azonos alakúak, nagyságúak és súlyúak, az öblítőközeg víz vagy levegő) áramának mindig ugyanazon ellenállást támasztják, tehát ugyanazt a se- 50 bességet kapják is meg. Az anyagáram sűrűsége, a sebességnek megfelelően, mindenütt ugyanaz lesz. Ezáltal az eldugulás veszélye tetemes mértékben csökken és így az öblítőközeg nyomásának jóval kisebb 55 esésével beérhetjük. Az öblítőközeg áramában anyagfelhalmozódások elkerülésére az is szükséges, hogy a fojtásanyagot lehetőleg egyenletesen tápláljuk be a csőbe és hogy a fojtás- 60 anyag mennyiségét megfelelően szabályozzuk, tehát hogy azt alkalmasan adagoljuk. Az olyan anyag azonban, mely önmagában véve nem egynemű, nem osztható szét oly egyenletesen és nem szabható meg úgy 65 az öblítőközegnek megfelelően, azaz nem adagolható úgy, mint az egyenletes alakú, nagyságú és súlyú anyag. A jelen eljárás szerint előkészített í'ojtásanyag tehát, az öblítőközeghez való hozzávezetésekor is, 70 egyenletesebben fog szétoszolni és jobban fog adagoltathatni, mint az eddigi, egyenlőtlen anyag. Ennek előfeltétele azonban elsősorban a fojtásanyagnak, brikettálás útján, azonos alakú és nagyságú darabokká 75 való átalakítása. Sok esetben talán egyáltalában nem lesz szükséges, hogy az egész fojtásanyag-