99455. lajstromszámú szabadalom • Abroncsbetét gépjárművel- és kerékpárokhoz

Megjelent 193Q. évi április hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99455. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Abroncsbetét gépjárművek- és kerékpárokhoz. Meier András kereskedő és Scháffer Richárd mérnök Berlin. A bejelentés napja 1928. évi október hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi november hó 7-ike. A bejelentés tárgya abroncsbetét gépjárművek és kerékpárokhoz, amely ismert módon több réteg szövött és vászonszalagból áll. A találmány szerint e betét egy 5 réteg durvaszemű., rugalmas, szövött anyagból áll, amelyre gumiréteg van vulkanizálva. E rétegen sűrű nyersvászonréteg nyugszik, amely felett két réteg finom szemű pamutvászon helyezkedik el, amely 10 gumiszálakkal van átszőve, ezután két réteg rézgáliccal itatott nyersvászon következik, ezután ismét két réteg gumiszálakkal átszőtt pamutvászon. Az összes rétegeket finomszemű, rugalmas, szövött 15 trikóanyagból készült fedőréteg szilárd, gyűrűszerű bandázzsá fogja össze, mely a gumiköpeny és gumitömlő közé, a szokásos módon helyezhető. A találmány szerinti betétnek különös 20 előnye, hogy idegen testeknek, így pl. szegeknek, üvegszilánkoknak, hegyes köveknek stb. a légtömlőbe való hatolását biztonsággal megakadályozzák, hogy továbbá a betét a köpenyhez vagy a tömlőhöz való 25 súrlódása révén meleget nem fejleszt, hogy továbbá e betét a köpenyen belül nem vándorolhat, miértis a betétben dudorok, gyűrődések és ehhez hasonlók nem képződhetnek. 80 A rajzon a találmánynak egyik példaképem kiviteli alakja látható. Az 1. ábra a köpeny és légtömlő közé helyezett védőbetétet utóbbiba hatolt szeggel, keresztmetszetben, a 85 2. ábra a kiegyenesített betétnek keresztmetszetét, a 3. ábra a betétnek részbeni felülnézetét, a 4. ábra a betét védőszalagjának távlati képét mutatja. 40 A betétnek a légtömlőn felfekvő legalsó (a) rétege durva szemű, rugalmas szövetből áll, amelyre gumiréteg van vulkanizálva, amiáltal a betétnek a légtömlőn való súrlódása a lehető legkisebb mér- 45 tékre van csökkentve. A betétnek második (b) rétege sűrű nyersvászonból áll, amely a betétnek változatlan alakját biztosítja. Ezután finomszemű, gumiszálakkal átszőtt pamutszövetből álló két (c, d) réteg 50 következik, amelyekhez, a betétnek közepén, két (e, f) nyersvászonréteg csatlakozik, mely rétegek rézgáliccal vannak itatva, amiáltal igen sűrűvé, simává és szívóssá válnak, úgyhogy nemcsak megaka- 55 dályozzák, hogy idegen testek a légtömlőbe behatolhassanak, hanem a köpenyen át behatoló idegen testet, pl. (j) szeget (1. ábra) eredeti behatolási irányától eltérítik, azonkívül pedig az idegen test beható- 60 lása folytán a betétben és légtömlőben keletkező horpadást, ill. bemélyedést, a tömlőben uralkodó légnyomás közreműködésével ismét kiegyenlítik. Az (e, f) középső rétegekre a felső (g, h) rétegek he- 65 lyeztetnek, amelyek a (c, d) rétegekhez hasonlóan finomszemű gumiszálakkal átszőtt pamutszövetből állanak. Utóbbi szövet, rugalmas nyúlékonysága folytán, a behatoló idegen testet mintegy betokolja, 70 úgyhogy az a légtömlőig nem juthat. A betétnek nyolc rétege piramisszerűen fekszik egymásra (2. ábra), úgyhogy a betét a finomszemű, rugalmas trikószövetből álló (i) fedőrétegnek ráhelyezése után gyűrű- 75 alakúvá válik. A betétnek burkolatát az (i) szalagon kívül a gumizott (1) vászon-