99447. lajstromszámú szabadalom • Rúdhálózathoz való rúd

Megjelent 19.30. évi március hó 17-éii. V. AGYAR KIRÁLYI jfigraKL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99447. SZÁM. — Y/h. OSZTÁLY. Rúdhálózathoz való rúd. Dr. techn. Junkers Hugó tanár Dessau. A bejelentés napja 1928. évi december hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 11-ike. Bádogból vagy hasonló vékony anyagból tető vagy fal építéséhez való rúdhálózat céljára előállított rudak harántszelvé nye, a. csekélyebb vastagság dacára is 5 nagyobb hajlító szilárdság elérése érdekében többnyire (Z) vagy (U)-alakban készült, emellett azonban a peremeket a merevség fokozása céljából még be is göngyölítették vagy be is hajlították. Az 10 ilyen rudak előállítása több munkamenetet s az anyagnak egymást követő ideoda hajlítgatását követelte meg, amii a szilárdságot hátrányosan befolyásolta. Ez a találmány már most abban áll, 15 hogy a rúd szelvénye a lényegében síkidoimú középrész (híd) peremeiből kifelé hajlított szegélyekkel bír. Ezzel azt érjük el, hogy az egész rúd — a rúdvégek közelében lévő darabokat is beleértve, ahol a 20 szelvény a befogás érdekében lapos végrészbe megy át — két alafcverő között egyetlen nyomással végleges alakjára sajtolható. Ez a készítést tetemesen megkönnyíti és emellett minden káros túl}5 igénybevételt elhárít. A kifelé hajlított két szegély számára egy értékes további alakítási lehetőség adódik, amennyiben ezeket annyira hajlítjuk át, amennyire ez a szelvény többi 10 részével szemben alámetszés nélkül lehetséges. Ily módon a készítés megszakítása nélkül egyetlen munkamenetben elérjük, hogy a hajlító igénybevételnél leginkább nyomott ós húzott szelvényrészeket nem 5 élén álló bádogszól, hanem aránylag széles szél-zóna alkotja, amely körülmény a beszakadást vagy a megtörést a legnagyobb mértékben meggátolja. A csatolt rajz a találmánynak néhány 0 kiviteli példáját tünteti fel, ahol az 1., 4. és 5. ábra az. új rúdnak három különböző szelvényét, a 2. és 3. ábra pedig oldal- és felülnézetét szemlélteti Az 1. ábra szerint a rúd szelvényét a 45 laposan hagyott (1) középrészből (hídból) meg a két végén azonos irányban hajlított két (2) peremből álló (U)-idom alkotja. A (2) peremeknek (3) szegélyei azután kifelé vannak hajlítva, amelyek a 50 (2) peremeket megtöréstől megvédik. A szelvény — amint látható —• sehol sincsen alámetszve, úgyhogy a lapos bádogból teljes egészében egyetlen menetben állítható sajtón elő, még pedig a pere- 55 meknek ós szegélyeiknek a 2. és 3. ábrán látható (5) rúdvégek felé való (4) lelaposításával együtt, amely rúdvégek megerősítés céljából egészen vagy lényegileg laposan hagyandók. 60 A 4. ábra szerint az (1) hídnak (középrésznek) (2) peremei egymással ellentétes irányban vannak kihajlítva, hogy a rúd szelvénye (ZHdomot nyerjen,, ami a hajlító igénybevételeken kívül a megtörő 65 igénybevételek felvételére kedvező. A (3) szegélyek itt ismét egyszerűen kifelé vannak hajlítva, miáltal ezek a két peremet megtörés ellen még szilárdabbá teszik. Az 5. ábrán bemutatott kivitelnél az (1) 70 híd ferde helyzetű, úgyhogy két végén kiképezett két (2) perem a függőleges vetületben egymást takarja. A (3) szegélyek iltt annyira vannak meghajlítva, bogy a (2) peremek síkjaival párhuzamos 75 síkokba jutnak. Ennek következtéiben nem a legkülső húzott ós a legbelső nyomott anyagszál élén álló szabad szélből, hanem olyan bádogosakból áll, amely szélességében megközelítőleg egyenletesen van 80