99445. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagszivattyút működtető szerkezet

— 3 — egyes szivattyúk szabályozó szerve a szívási löket tartania alatt nem szabad, többhengeres gépnél, ahol a szívások egyenletesen elosztva történnek, nem szaft bad a szabályozó szerveket, pl. ékeket egymással merev kapcsolatba hozni, hanem azok között rugalmas kapcsolás létesítése célszerű. Ilyen rugakntajs kapcsolás részlete lát-10 ható a 2. ós 3. ábrákon. Ezen kiviteli példáknál a (21) fix ékeikre fekszenek fel a (18) mozgó ékek, amelyek parallel ékpárokat alkotnak. A mozgó ékek belső furattal bírnak, amelyeken át L5 van vezetve a (26) szabályozórúd, amely a regulátorral, ill. a szabályozó emeltyűvel van kapcsolatban és szabályozás esetén axiálisan elállíttiatik. A (18) ékek és a (26) rúd között nincsen fix kapcsolat, 20 hsaneim a 2. ábrán látható példánál az ékek a (26) rúdra erősített (27) tányérokra és az ékek belső (28) vállaira támaszkodó (29) rúgók útján rugalmasan vannak a szabályozó rúdhoz kapcsolva. Í5 A 3. ábrán a (26) szabályozórúdnak az ékekben lazán vezetett (30) része az ékkel egyenlő hosszúságú darabon meg van vastagítva. A (31) rúgók a (32) laza rúgótányérok útján vagy az ékekre vagy pe)0 dig a (30) vastagítás vállaira támaszkodnak aszerint, hogy a szabályozó rúdon az ék középállásban van-e vagy sem. Mindkét ábrán feltüntetett szerkezet működése a következő: !5 A (26) szabályozórúd elmozdítása esetén azon ékek, amelyek nem szabadok, vagyis amelyekre a (17) pecek erőkifejtéssel fekszik rá, helyben maradnak, miáltal a (29), ill. (31) rúgók megfeszülnek. ;0 Az előállott rúgófesziültség az ék felszabadulásának pillanatában az éket elmozdítja addig, míg az a sziabá.l yozőrúdhoz képest újból középállásba, kerül. Ily módon a szabályozási folyamat lépcsőzete ,5 sen folyik le, nem minden henger szabályoztatok egyidejűleg. A 2. és 3. ábrán feltüntetett szerkezetek közt az a különbség, hogy a 2. ábrán valamely ék és a rúd relatív elmozdulása esetén a vissza-0 térítő erő a kétoldali rúgóerő különbsége lesz, tehát a kitéréssel arányosan (O)-tól növekszik, a 3. ábrán látható szerkezetnél pedig relatív elmozdulás esetén csupán az ék egyik oldjalán levő rúgó hat 5 az ékre, miáltal a visszatérítő erő nem (O)-tól kezdve nő, hanem igen kicsiny elmozdulás esetén is rögtön az egyik rúgóerő nagyságát éri el. Nem kell azonban minden éket külön-külön rugalmasan kötni a szabályozó rúdhoz, lehetséges 60 több éket csoportosan mereven összekapcsolni iés csupán a csoportokat kell a rúdhoz rugalmasan kötni. Ilyén csoportokba azonban csak oly ékek foglalhatók, amelyek bizonyos ideig egyidejűleg szabadok. 65 Az 1. ábrán feltüntetett (5) himba a befecskendezési időpont hengerenkónti beállítására szolgál. A befecskendezési időpontnak együttes üzemközbeni állítására azonban szintén szükség van ós erre 70 a célra szolgál a 4. ábrán látható szerkezet. Az (1) házöntvénybem ágyazott és a vezórlőbütyköket viselő (2) tengely a (33, 34) ferdefogazású kerékpár s a (35) köz- 75 vetítőtengely útján nyeri hajtását a gép vezér- vagy főtengelyétől. Úgy a (2), valamint a (35) tengely axiális irányban beállíthatók, a (2) a (36) csavarral, a (35) pedig a (37) fix pontban ágyazott (38) 80 emelő segélyével. Ezen szerkezet segélyével a befecskendezési időpont üzemközbeni beállítása úgy történik, hogy vagy a (2), vagy pedig a (35) tengelyt axiálisan eltoljuk, amikor is a ferdefogazású 85 közlőkerekek folytán a (2) tengely a gép főtengelyéhez képest elfordul. Lehetséges a találmány tárgyát képező szerkezet egyes elemeit az ezen leírásban feltüntetett példáktól eltérőleg 90 is kiképezíni, így pl. a szabályozásra szolgáló parallel ékek helyett csavarorsók, excenterek stb. is alkalmazhatók. Ugyancsak igen változatos és sokféle lehet a (16) szjabályozókar kiképzése is. 95 Szabadalmi igények: 1. Tüzelőanyaigszivattyú hajtására szolgáló, nyomólöketében megfeszített rúgó által működtetett szerkezet, jellemezve azáltal, hogy a vezérlőbütyök 100 által működtetett emeltyű közvetítésével a befecskendező rúgó csupán a szivattyú szívólöketének tartama alatt támaszkodik a lökethosszat szabályozó szervekre. 105 2. Az 1. alatti szerkezet kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az állandóan rúgóerő hatása alatt álló emeltyűn egy, ezen forgathatóan ágyazott további emeltyű van elrendezve, amely 110 egyrészt közvetve vagy közvetlenül a vezérlőbütyökre, másrészt pedig a lökethosszat szabályozó szervekre támaszkodik. 3. Az 1. vagy 2. alatti szerkezet kiviteli 115 alakja, jellemezve azáltal, hogy a lö-