99442. lajstromszámú szabadalom • Cipőbetét lúdtalphoz

Megjelent 1930. évi március hó 11-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99442. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. >T Cipőbetét lúdtalphoz. Hildebrandt Ottó kereskedő Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 31-ike. A találmány túdtalphoz való cipőbetétre vonatkozik, melynél lap- vagy keretalakú fémtámasz kerül alkalmazásba, mely fémtámasz a belső oldalán felfelé 5 kanyarodó, a lábhoz való felfekvési felület szabad kifeszítésére szolgáló hordozókengyellel van ellátva. A találmány újdonsága abban áll, hogy a nem nyújtható, azonban símulé-10 kony anyagból való hordozótalp (hordozófelület) hordozókengyele annyira utánaengedően van kiképezve, hogy a hordozótalpnak a láb által való megterhelésekor a hordozókengyel befelé tud 15 rúgózni és ily módon a süllyedt középlábtőcsontokat, anélkül, hogy azokat feszítené (terpesztené), fel tudja emelni. Továbbá annak elérésére, hogy a támaszfelület a beteg lábhoz mindig indi-20 viduálisan illeszkedjék, a süllyedt lábboltozatot hordozó nyeregrészit oly anyagból (pl. a ványoltbőrnek nevezett különleges bőrfajtából) készítjük, melynek az a sajátossága, hogy vízzel való kezelés kö-25 vetkeztében, különösen plasztikussá és utánengedővé válik és az ezt követő szárításnál a felvett alakjában, húzódás nélkül keményedik meg. Ilyen anyag alkalmazása a lábtáma-80 szók sorozatos előállítását teszi lehetővé, amennyiben a támasz,tónyerget valamivel kisebb áthajlással alkalmazzuk, mint az rendes körülmények között szükséges. A hordozónyeregnek a lábboltozat alak-35 jához való individuális hozzáillesztése azután mindig közvetlenül a lábtámasz eladásakor történhet. A mellékelt rajz a találmány példaképen vett megoldási alakját, mutatja. Az 40 1. ábra a betét felülnézete és a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszet. A cipőhetét lényegében a láb formájának megfelelően alakított, fémből vagy más alkalmas anyagból való (a) keretből 45 áll. A keret a boltozaitoldialon egészen a középlábtőcsontig felnyúló (b) kengyelrésszel van ellátva, mely azonban az egész lábboltozatot teljesen szabadon hagyja, úgyhogy a lábat kemény, fém- 50 okozta nyomás sehol sem érheti. A boltozati oldalon a (b) kengyel felső pereme és az (a) keret külső talpoldalának pereme között, a nem nyújtható, azonban simulékony anyagból, pl. bőrből való (c) hor- 55 dozószerv (nyereg) van kifeszítve, mely a láb felfekvését biztosítja és rálépésnél az erőt (terhelést) az (a) keretre, illetve a (b) kengyelre átviszi. A (c) hordozószerv célszerűen kicserélhető, hogy a be- 60 tét a lábboltozat többé vagy kevésbbé előrehaladott süllyedéséihez idomítható legyen és hogy fokozatosan kisebb és kisebb behajlásiú hidak beiktatásával a rendes lábboltozathoz való mindenkori 65 visszaifejlődési folyamattal számolni lehessen. E célból a (c) hordozószerv, mindkét peremén egy-egy horogkeresztmetszetű (d, e) függesztősínnel van ellátva, melyek segélyével a (c) hordozószerv az 70 (a) keret, illetve a (b) kengyel peremei közé könnyen oldhatóan beakasztható. A (c) hordozószerv természetesen a (d, e) függeszt ősinek felhasználása nélkül, az (a) keretre, illetve a (b) kengyelre köz- 75 vetlenül is felfüggeszthető anélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. Az új lúdtalpbetét azt az előnyt nyújtja, hogy a magasan álló (b) kengyelbe kapaszkodó híd minden egyes rá- 80