99424. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok kiszolgáltatására

— 9 — kösse. A (71) szivattyú működtetésénél a folyadék belép a jobboldali (18) hen­gerbe és fölemeli az abban lévő dügaty­tyút. A jobboldali dugattyú fölemelke-5 dósé a (90) rugalmas alkatrész révén a baloldali dugattyú leereszkedését fogja okozni ós ezzel kihajtja a folyadékot a jobboldali hengerből a (24) csőbe. Midőn a baloldali dugattyú befejezte kiürítési 10 löketét és a (19) alkatrészbe ütközik, a jobboldali dugattyú még nem éri el a fölfelé irányuló löket végét. Ha a szAvaty­tyúzást folytatjuk, a jobboldali dugaty­tyú fölemelkedni kényszerül, míg (66) 15 ütközője a fölötte fekvő (45) ütközővel nem kapcsolódik. Ezalatt, mivel a bal­oldali dugattyú nem tud lefelé tovább mozogni, a (89) rúgók összenyomódnak. Amint a jobboldali dugattyú fölfelé mo-20 zog, a (123) rúgó kapcsolódik a (122) csú­szódarabbail és azt fölemeli, azáltal ki­lendítve a (119, 114) és (107) emeltyűket és összenyomja a (105) szeleprúgót a (106') és (108) alkatrészek közt. Á jobboldali 25 rúgó fölfelé irányuló löketének végén a (104) alkatrész kapcsolódik a (99) üt­közővel és azt annyira fölemeli, hogy a (81) emeltyű és a (95) kilincs kapcsolata megszűnik. Ezen kapcsolat megszűnése 30 egy időben történik a jobboldali dugaty­tyún lévő (66) ütközőnek a fölötte fekvő (45) ütközővel való kapcsolódásával. A (81) emeltyűt felszabadítása után a (105) rúgó megnyúlása baloldali helyzetébe 35 mozgatja (8. ábra) és ezáltal a (77) sze­lep elmozdul, hogy összekösse a jobbol­dali hengert a (24) kiömlőcsővel ós a bal­oldali hengert a (70) tápesővel. A jobb­oldali hengert erre a (89) rúgók kiterje-40 dése elmozdítja és a dugattyú kiömlési lökete megindul. A baloldali dugattyú azonnal megindul fölfelé ós folytatja a jobboldali dugattyú lefelé irányuló löke­tét, melyet a (89) rúgók indítottak meg. 45 Egyik dugattyú lefelé irányuló lökete sem szenved megszakítást, de mindegyik dugattyú megindulása éles lökéssel jár a rúgóhatás következtében, meily a dugaty­tyúk mozgását hirtelen indítja meg és 50 tehetetlenséget kölcsönöz az alatta lévő folyadékoszlopnak, kiürítése meggyorsí­tására. A baloldali henger megtelik és a baloldali dugattyú fölfelé irányuló löke­tének végén a (77) szelep átfordul a már 55 leírthoz hasonló módon. A leírt működés mindaddig folytató­dik, míg a szivattyúzást abba nem hagy­juk és ezalatt a hengerek felváltva tel­nek meg és ürülnek ki, oly képen, hegy mindegyik henger azalatt telik meg, mi- tiO alatt a másik kiürül és megfordítva. Az eredmény gyakorlatilag megszakítás nél­küli iolyadékáramnak a készülékből való kiömlése lesz. Gyors kiömlési azáltal kapunk, hogy a dugattyúkat arra hasz- 65 náljuk fel, hogy erő alkalmazásával szo­rítsák ki a folyadékot a készülékből, azon módtól eltérően, melynél a kiürítésre tisz­tán a nehézségi erőt használjuk. Így a készülékből percemként 50—60 liter fo- 70 lyadékot szolgáltathatunk ki és ezt a gyorsaságot a szelep önműködő átváltó­dása és azon elrendezés teszi lehetővé, melynél fogva az egyik hengerből a fo­lyadékot éppen olyan gyorsasággal szo- 75 rítjuk ki, mint amilyen gyorsasággal a másikba bekényszerítjük. Ez határozott eltérést mutat azon elrendezéssel szem­ben, melynél a folyadéknak az egyik hen­gerből való kiszorításéra szolgáló erőt a 80 másik hengerben emelkedő folyadéktól légoszlop segélyével visszük át. A levegő lényeges mértékben összenyomódik és nem szolgálja olyan hatásosan a célt, mint a leírt nem rugalmas áttétel. Ezenfelül, 85 ha a dugattyúk kiszorítási löketét meg­indítjuk, ami előnyös, ez ténylegesen hozzájárul a folyadék gyors kiszorításá­hoz, különösen kedvezőtlen körülmények között, ahol például az elvezető tömlő 90 hurokban meg van hajlítva ós folyadék­zárat képez. Ami a készülék megállítását illeti, ki­véve azon körülményt, hogy mindegyik dugattyúnak kis pihenője van a kiszorí- 95 tási löket végén, a kezelő nehezen tudna a szivattyúzásban úgy megállni, hogy a dugattyúk pontosan ezen löketek végén jöjjenek nyugalomba. Ezért a kútelren­dezésnek az az előnye, hogy lehetővé te- 100 szi a kezelőnek az,t, hogy a szivattyúzás­ban minden zavar nélkül kellő időben álljon meg. Azaz a kezelő abbahagyhatja a szivattyúzást bármikor azon időközben, mely az egyik dugattyúnak a (19) alkat- 105 résszel való ütközése és a másik dugaty­tyún lévő (66) alkatrésznek a (45) ütkö­zővel való ütközése közt eltelik. Ez azon­ban nem szükséges, hacsak az utolsó lite­riek gyors kiszorításának biztosítására no nem, mert az elerendezés olyan, hogy le­hetővé teszi az utolsó litereknek a nehézr­ségi erő hatása alatt való kifolyását. Te­gyük fel például, hogy a vevőnek irár kiszolgáltattunk a kívánt 50 literből 45 115 litert, midőn az alkatrészek a 6. ábrán látható helyzetet foglalják el. A kezelő bármikor abbahagyhatja a szivattyúzást

Next

/
Thumbnails
Contents