99422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi szenek, főleg barnaszenek és lignitek tüzelő értékének javítására

31<'&jelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JBEHhL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99422. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás ásványi szenek, főleg barnaszenek és lignitek tüzelőértékének javítására. György Jenő obi. mérnök, építési vállalkozó Budapest. Pótszabadalom a 98030. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1928. évi január hó 14-ike. A 98.030. sz. bejelentésemben foglalt eljárást a leírt kiviteli példa szerint célszerűen úgy visszük ki, hogy a megjavítandó szenet befogadó zárt tartályba 5 annyi előmelegített vizet vezetünk, hogy ez a szenet teljesen ellepje, azután a víz hőmérsékletét kb. 10 atm. telített vízgőznek belevezetése útján kb. 175°-ra emeljük. Közben a tartány vizét csővezeték és 10 szivattyú segítségével keringő mozgásban tartjuk, majd a kezelés befejeztével a vizet egy másik hasonlóképen kezelendő tartányba nyomjuk és a hőfokának kellő felemelésére ebbe is vízgőzt vezető (link. A jelen pótszabadalmi bejelentéssel a hőgazidalkodás terén további megtakarításokat érünk el azáltal, hogy a széntartányba nem előmelegített, hanem mind-20 járt a kívánt hőfokú és megfelelő nyo inású vizet vezetünk be, célszerűen közvetlenül egy gőzkazánnak vízteréből s hogy a tartányba vezetett víz keringtetését többé nem csak magán a kezelésbein 25 levő tartányon belül, hanem a széntartányl a gőzkazán vízterével összekötő csővezetékeken át a tartányon és a gőzkazán vízterén keresztül eszközöljük. Emellett a széntartányt pl. a gőzkazán-30 tüzelés füstgázaival — melegveszteségek meggátlására, illetve pótlására — kívülről melegíthetjük. Ezzel az eljárással a következő előnyöket érjük el: a tartányban lévő víz memy-35 nyisége a törzsszabadalom szerint bevezetett és a vízben kondenzáló gőz mennyiségével fölösen nem szaporodik, vagyis a tartányban a bevezetett gőz rovására nem gyülemlik meg olyan többletvízmennyiség, amelyet időnként a jó hőgaz- 40 dálkodás rovására le kellene fúvatni. A kezelés folyamán továbbá a szénből bizonyos mennyisiégben minden esetben kilépő víz, amely szintén többletviaet eredményez, a keringtetés során közvetlenül 45 belejut a gőzkazánba, a benne foglalt melegmennyiség tehát teljes mértékben kihasználható. Ez a többletvíz ugyanis a törzsszabadalom szerint nehezen volt hasznosítható és időnként lefuvatással el 50 volt távolitandó; az új eljárás szerint azonban közvetlenül belekerül a más célokra gőzt amúgy is termelő gőzkazába, úgyhogy mennyiségének arányán ban a gőzkazán tápvízszükségletét csök- 55 kenti, tehát általa, mint lényegileg a kazánvíz hőmérsékletével megegyező hőfokú póttápvíz által, a benne tároló melegmennyiséget teljesen hasznosítjuk. További előnye az eljárásnak az, hogy 60 ilykép az egész berendezés kihasználása s ezzel az eljárás gazdaságossága fokozódik, mert a szénnek a kívánt hőmérsékletre való felmelegítése az igen magas hőfokú vízzel való közvetlen érintkezés ré- 65 vén nagyon gyorsan bekövetkezik, tehát ugyanazon férőhelyű berendezésben ugyanazon üzemidő mellett több szenet dolgozhatunk fel. A kísérleteiknél továbbá mieglepetésszerűleg kitűnt, hogy a szén 70 felhevítésének ezen rendkívül gyors menete nemcsak hogy nem ártalmas a szén minőségére, hanem arra egészen specifikus javító, sőt érlelő hatást gyakorol. Ez a hatás különösen szembetűnővé válik 75 akkor, ha a hőmérséklettel a 200°-ot túlhaladjuk. Pl. 220°-ra való gyors felhevítés mellett gyenge minőségű lignitek