99390. lajstromszámú szabadalom • Ütőszerszám

sugárirányú síkokban forgathatóan ágyazott karokban stb.-ben megerősítve. A találmányt képező ü tóműnek további foganatosítási alakjait részletesebben a 5 következőkben fogjuk leírni, mely iitőmű elsősorban ahhoz a típushoz tartozik, melynél az ütőtest egy külső hajtómű révén gyors forgást végez és az ütőtestnek visszafutó mozgását egy vagy több, a 10 gyorsan forgó ütőtesten és az üllőn elrendezett rézsútos vagy görbe felületeknek az ütésnél végbemenő együttműködése idézi elő. A mellékelt rajzokban a találmányt ké-15 pező ütőszerszám példaképen nyolc foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak hosszmetszete. A 2. ábra a. második foganatosítási alak 20 egy részének hosszmetszete. A 3. ábra a harmadik foganatosítási alak egy részének hosszmetszete. A 4. ábra a negyedik foganatosítási alak egy részének hosszmetszete. Az 25 5. ábra metszet a 4. ábrának 5—5 vonala szerint. A 6. ábra az ötödik foganatosítási alak egy részének hosszmetszete. A 7. ábra a hatodik foganatosítási alak 30 egy részének hosszmetszete. A 8. ábra a hetedik foganatosítási alak egy részének hosszmetszete. A 9. ábra a nyolcadik foganatosítási alak egy részének hosszmetszete. A 35 10. ábra az első foganatosítási alakhoz (1. ábra) tartozó érődiagramm. A 11. ábra az ötödik foganatosítási alakhoz (6. ábra) tartozó erődiagramm. Az összes ábrákban (1) az ütőtest, (2) 40 a vezetőrész, (3) az üllő, (4), illetve (5) az (1) ütőtesten, illetve a (3) üllőn kiképezett, az ütőtestnek az ütés után történő visszalökésére szolgáló rézsútos felületek. Az első foganatosítási alaknál (1. ábra) 45 az (1) ütőtest hátsó részének sugárirányú (7) furatai vannak, melyekben a (8) golyók mozoghatnak. A (2) vezetőrészt, mely a (9) tokban forgathatóan van ágyazva, a (6) elektromotor forgatja. A (2) vezető-50 rósz és az (1) ütőtest a (10) ékek és a (11) hornyok révén akként kapcsolódnak egymással, hogy az ütőtest a vezetőrész forgómozgásában részt venni kényszerül, ámbár egyidejűleg a vezetőrészhez képest 55 ide-odajáró mozgást is végezhet. A (11) hornyok egyenesek, görbék, esetleg csavarvonalalakúak is lehetnek, hogy az ütőtestnek lökésmentes mozgását a vezetőrészben lehetővé tegyék. A (2) vezetőrész hátsó részéhez a (8) golyók számára a (12) 60 lejtős vezetőfelületek csatlakoznak, úgyhogy a (8) golyók, az ütőtestnek visszafutó mozgásánál, arra kényszerülnek, hogy a röperő ellenében a forgási középpont felé mozogjanak. 65 Az ütőszerszám a következőképen működik: A mikor a forgó (1) ütőtest a (3) üllőre csap, az ütőmunka erre és az ebben megerősített szerszámra, pl. fúróra, vésőre, 70 csákra stb.-re adódik át. Az ülőmunkának az eltol hatóan ágyazott üllőre történő átadásánál az ütőtest, a rézsútos (4) és (5) felületek egymásra működése ós az ütő test gyors forgómozgása révén, hátrafelé 75 irányuló erőkomponens hatásának van kitéve, mely az ütőtestet visszafelé löki. Oly célból, hogy ennek a munkának kihasználása, a legközelebbi munkaütés előidézésére egészben vagy részben lehetővé tétes- 80 sék, erőakkum ulatorról kell gondoskodnunk, mely a találmány szerint a (6) golyókból és a (12) vezetőfelületekből áll. A (2) vezetőrésznek és ezzel együtt az (1) ütőtestnek gyors forgómozgása révén a 85 (8) golyók sugárirányban kifelé mozogni törekednek és pedig oly erővel, mely annál nagyobb, minél nagyobb a távolságuk a középponttól, feltéve, hogy a fordulatszám állandó. A golyók ezért nagy erővel 90 nyomódnak a vezetőrésznek (12) vezetőfelületeire, melyeknek a golyók közös forgástengelyéhez képest rézsútos kiképzése folytán a röperőnek oly erőkomponense keletkezik, mely az említett forgás- 95 tengellyel párhuzamos és az (1) ütőtestnek visszafutó mozgásirányával ellentétes irányú. Ezáltal az (1) ütőtest mozgásának fékezése közben nyilvánvalóan erő halmozódik fel az ütőtestben. Ha az ütő testnek IC mozgása megszűnik, ez a munka az (1) ütőtestre ismét átadódik, mert az előbb említett komponens, melynek iránya változatlan, az ütőtestnek, ellentétes irányban, gyors mozgást, ütőmozgást kölcsönöz, K A (12) vezetőfelületek hátul a (15) hengeres felületbe mennek át, minek következtében, ha az ütőtestnek visszafutó mozgása oly nagy, hogy a (8) golyók erre a hengeres felületre kerülnek, a golyók- 1 ban felhalmozódott erő visszatarlatik anélkül, hogy az az ütőtestre újból átadatnék, ha ezt valamely külső impulzus, pl. az ütőszerszámnak az üllővel lefelé való fordítása nem befolyásolja, amikor 1 is a nehézségi erő az ütőtestet újból az