99373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének előállítására szénből
Megjelent 1930 . évi március hó 17-én . .' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRA8Á4 SZABADALMI LEÍRÁS 99373. SZÁM. — Vn/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szénhydrogének előállítására szénből. Uhlmann Alfréd mérnök Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1927. évi december hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi január hó 6 ika. A találmány tárgya eljárás és berendezés szénhidrogéneknek szénből való előállítására. A találmány lényegében abban áll, hogy a szénhidrogének felépítésére ma-5 gas frekvenciájú elektromos áramok elektromágneses terét használjuk fel. Kísérletek azt mutatták, hogy finoman porított szénből és vízből álló pép nagy frekvenciájú elektromágneses téren való 10 áthaladásánál legalább is részben szénhidrogénekké alakul át. Szén alatt ebben a vonatkozásban kőszenet, barnaszenet, faiszenet, kokszot, továbbá minden olyan anyagot értünk, mely szenet tartalmaz. Az 15 átalakulás hatásfoka, valamint a keletkező szénhidrogének kémiai összetétele függ a szén szemcsézésének mérvétől, a szén és víz súlyarányától, a nagy frekvenciájú elektromágneses tér hullámalakjától, külö-20 nősen az alkalmazott hullámhossztól és az elektromágneses térnek a pépre gyakorolt behatása idejétől. Különösen előnyösnek mutatkozik egy olyan nagyfrekvenciájú elektromágneses tér, amelyet szaggatott 25 vagy lüktető egyenáram hoz létre. Egy ilyen pulzáló lüktető-egyenáram típusát a váltakozó áram normál sinushullámából megkapjuk, ha a hullámvölgyvonalakat a nultengely fölé forgatjuk. 30 A feltaláló nézete szerint a szénhidrogének szintézise oly módon megy végbe, hogy a magas frekvenciájú áramok hatása alatt az egyes szénrészecskék között elektromos kisülések (mikroszénívek) jönnek létre. Az 35 emellett helyileg keletkező nagy meleg a szomszédos vízrészecskéket elbontja. Ennek folytán hidrogén in statu nascendi és szén nagyon magas hőmérsékletek mellett a legközvetlenebb szomszédságban fekszenek 40 egymás mellett. Egyidejűleg kétségtelenül ionizációs jelenségek is lépnek fel, amelyek a szintézist elősegítik. A szén-víz-pép belsejében fellépő meleg képződési meleg gyanánt kerül felhasználásra, úgyhogy kifelé csak 45 nagyon csekély hőmérsékletemelkedés válik észlelhetővé. Az új eljárás előnye mindenek előtt abban áll, hogy magas nyomások alkalma-* zása elesik, ennek folytán szükségtelenné 50 válik ily magas nyomásokra méretezett tartányok alkalmazása is. Előnyös továbbá, hogy a szükséges meleg a reakciókeverék belsejében termeltetik, ami által külső melegbevezetést és az edényfalakom, vala- 55 mint a reakciómasszán, át történő melegr átszármazást elkerülünk. Végül jelentős előnye az új eljárásnak, hogy az üzem teljesen folytonosan tartható fenn, a tartányok egymásrakövetkező töltése és ki- 60 ürítése tehát elesik. Az eljárás foganatosításánál előnyösnek mutatkozik hűtésinek alkalmazása, hogy a víz iomizálása ennek legsűrűbb állapotában, 4° C-nál, vagy még jobban ezalatt, 65 a fagyás hőmérsékletén menjen végbe. Ezzel azt érjük el, hogy az idő és áramegységre vonatkoztatott átalakulás a víznek vagy jégnek a szénhidrogének felszínén észlelhető ionkoncentrációja követ- 70 keztében fokozottab mértékben következik be és emellett még gazdasági szempontból értékesebb szénhidrogének keletkeznek. A hűtést kétféle módon eszközölhetjük. Lehet csak felületi hűtést alkalmazni, 75 vagyis a hűtőkeverékoldatot a szénből és vízből vagy szénből és jégből álló reakciókeverék körül vezetni, de lehet a reakciókeveréken egy csövet átvezetni és a hűtőkeverékoldatot ebben áramoltatni. Ezek- 80
