99363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metallizált szövetek előállítására
— 3 -közbenső vezetőréteg természetesen ez esetben is érvényesíti a maga zavaró befolyását, továbbá a fémbevonat vastagsága nem csökken, sőt inkább növekedik 5 és a. megismételt galvános kezelés a közbeiktatott mechanikai megmunkálással együtt az eljárást aránytalanul bonyolulttá és költségessé teszi. Egy másik javaslat a szövetalapanyag 10 vezetővé tételének javítását célozza. Az erre vonatkozó eljárás abban vau, hogy a szövetet íémsóoldatba viszik, amelyből magában véve ismert módon, alkalmas redukáló szerek segélyével a tiszta fém 15 porszerű, likacsos állapotban csapódik le a szövetre. Ezen vezető bevonat tapadási .szilárdságának fokozása céljából a redukálandó fémsóoldathoz kolloddális anya gokát, mint pl. zselatint, kollodiumot, 20 enyvet stb. adtak. Az ily módon metallizált szövet, bár magában véve hasznavehetetlen, minthogy a fémbevonat szürke, visszatetsző külsőt és porszerű, likacsos strukturát mutat, de a grafit-25 réteghez hasonlóan alkalmas arra, hogy az utólagos galvanizálás számára vezatő alaprétegül szolgáljon. Az ily alaprétegre rávitt galvános bevonat azonban természetesen ugyanazon hátrányokat mutatja, 30 mint minden egyéb galvános fémbevonat. Minthogy valamennyi eddigelé ismeretessé vált metallizáló eljárás a fémbevonat előállításához galvános módszert alkalmaz, ennélfogva minden alkalom-35 mai fellépnek az azzal járó nehézségek, úgyhogy eddigelé nem volt lehetséges egyszerű éis olcsó módon kifogástalanul metallizált szöveteket nagy darabokban és szövetjellegük, valamint simulékony-40 sásuk megtartása mellett elérni. A találmány már most azt a feladatot lűzi ki, hogy a galván módszer teljes mellőzésével és lehetőleg csekély fémfogyaszfás mellett egyenletes és szilárdan tapadó 45 lérorótegű metallizált szöveteket állítsunk elő, melyek tökéletesen a fémszálak ból szőtt szövetek jellegét ós a közönséges textilfonalakból előállított szövetek simulékonyságát mutatják. Erre a célra a 50 találmány a szövetek vezetővé tételére íf ár javaslatba hozott ama módszerből indul ki, mely szerint fémet fémsóoldatból redukálás útján csapatunk le. Mint már említettük, a szövetre fémsóoldatbó] 55 redukció útján lecsapott fém a maga finom poTszerű minőségénél fogva visszatetsző, nemfémes külsőt, de csak csekély tapadási szilárdságot mutat és az ilyen mindenesetre egyszerű és olcsó módon 'metallizált szövetek kényszerűségből fel 60 használhatók ugyan utólagos galvanizáláshoz, de nem mint kész termékek. Már most azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy a fémsóoldat segélyével metallizált szövetek aránylag igen egyszerű 65 módon alakíthatók át nagy értékű ^végtermékekké. Noha a redukció útján lecsapott fémpor tapadási szilárdsága igen csekély,, mégis ez a módszer azt az előnyt nyújtja, hogy az egyes fémrészecskék 70 nemcsak a szövet felületére, hanem az egyes szöveitrostok pórusaiba és üregeibe is lecsapódnak. Ha már most a találmány szerint az ekként metallizált szövetet nyomással, ütéssel, dörzsöléssel stb. való 75 mechanikai megmunkálásnak vetjük alá, akkor a fonalakra lecsapódott fémpor egyenletes, igen fényes, fémes bevonattá tömörül, mely rendkívül szilárdan tapad a szövetre, mivel abba egyenesen le van 80 horgonyozva. Némely esetben, különösen kissé vastagabb fémréteg esetén a fémbevonat felülete a mechanikai kezeilés után többékevésbé összefüggő lap jellegét mutatja. 85 Ez a részleges felületi jelleg azonban már a legkisebb mechanikai befolyásoknál, amelyeknél a szövet, pl. a kész áru felgombolyításánál van alávetve, azonnal eltűnik. Ekkor ismét nyomban fellép az 90 eredeti simulékony szövetjeílleg, anélkül, hogy a fémrétegnek a szövetben való sajátságos lehorgonyozódása folytán a (fémrétegnek lerepedés vagy lemorzsolódás révén való legkisebb befolyásolása 95 volna tapasztalható. A találmány szerinti eljárás lényege tehát abban van, hogy a szövetre fémsóoldatból redukálás útján lecsapott, finom porszerű fémet mechanikai megmunkálás 100 (nyomás, ütés, dörzsölés) útján tiszta fémes külsejű, szilárdan tapadó bevonattá tömörítjük. A találmány foganatosításához a fémsóoldatöt (különösen nemes fémek, mint 105 pl. ezüst, arany stb. sóoldaiai) kolloidális anyagokkal, mint pl. enyvvel, zselatinnal, stb. együtt, célszerűen melegen rakjuk fel a szövetre és azután valamely olcsó redukáló szerrel magában véve ismert 110 módon redukáljuk. A redukálás után a szövetet alkalmas oldószerekkel kimossuk ós azután megszárítjuk. Ennek megtör lén téve] a szövetet frikciós kalanderekbe, lüszterezőgépekben, Beetle-gépekben vagy 115 hasonló textilgépekben kezeljük, melye