99283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hasadás- és repedésmentes betón útburkolatok előállítására láthatatlan tágulási illesztékek alkalmazásával
Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99283. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás hasadás- és repedésmentes beton útburkolatok előállítására láthatatlan tágulási illesztések alkalmazásával. Gödi di Godio Albert őrgróf magánzó Róma. A bejelentés napja 1929. évi április hó 12-ike. Az újabban mind nagyabb elterjedésnek örvendő betonutak, illetve útburkolatok hátránya, hogy idővel szabálytalan alakú repedések és hasadások lépnek fel bennük. 5 Ezért az útépítők és az útburkolatok kérdésében érdekeltek számtalan gyakorlati fogást javasoltak ennek a hátránynak kiküszöbölésére. Így pl. javasolták a víznek korlátolt mennyiségben való adagolá-10 sát, továbbá speciális ha,barcspépeit előállító gépek alkalmazását a cement és a zúzalék közötti legbensőbb keveredés biztosítására. Javasolták továbbá a felület kiszáradásának késleltetését és a beton-15 nak fémhálókkal való armirozását, mely hálókat a burkolat alja közelében, vagy annak felső felületét érintő, sőt mindkét helyzetben alkalmazták. Ezen javaslatok egyikével sem sikerült 20 a fent jelzett hátrányt kiküszöbölni, azon teteimes költségek ellenére, mellyel különösen az armirozás járt. Az úttestben fellépő hajszálrepedések kezdetben a forgalom lebonyolítását egy-25 általában nem hátráltatják, látszólag csak a felületet lepik el, rövidek, alig észrevehetők; néha olyanok, mintha az útburkolatra vékony ceruzavonalakat húztak volna; mindazonáltal vészjelnek tekinten-30 dők, mert attól kell tartani, hogy mindinkább kitágulnak és elmélyülnek, magukba szívják az útfelületen levő vizet és végül az útburkolatot lassan, de kérlelhetetlenül elpusztítják. Ezek a hajszálrepe-35 dések a cement elkerülhetetlen sorvadásának tulajdonitandók. A hasadások viszont néha oly szélesek és mélyek, hogy az útburkolatot egymástól több centiméter széles hézaggal elválasztott tömbökre osztják és vagy hosszirányúak és majdnem 40 egyenes vonalban haladnak, avagy az út teljes szélességén átvonuló keresztirányúak. Ezek a hőmérsékletváltozásoktól erednek, melyek a betontömegekben tágulásokat idéznek elő. 45 A találmány már most úgy a cement normális sorvadásától eredő hajszálrepedések, mint a hőfok változásából eredő hasadások okozta hátrányt azzal küszöböli ki, hogy a beton tömegében végbe- 50 menő elmozdulások felvételére elegendő számú láthatatlan dilatációs illesztési hézagot alkalmaz. Bár ezen illesztési hézagok a tágulás és összehúzódás tekintetében az útburkolat 55 minden követelményét kielégítik, mégis kívánatos, hogy a betomtömeg a lehető legnagyobb mértékben homogén legyen a cementnek a kőzúzalékkal való kötése tekintetében. 60 Az eddig alkalmazott cement-betonok összetétele a következő volt: a) cement, b) homok, kb. 33%-nak megfelelő arányban, 65 c) kőziizalék, kb. 66%-nak megfelelő arányban. A szóbanforgó betonban a cement és a kőzúzalék közti reakció mindenkor homokrétegen át ment végbe. A homok, ez a 70 magában véve holt anyag, melynek nincs szerepe a reakcióban és melynek rendeltetése abban merül ki, hogy a kőzúzalék által üresen hagyott tereket kitöltse, megakadályozta, hogy a cement nagyobb 75 része a kőzúzalék felületéhez oly közel