99283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hasadás- és repedésmentes betón útburkolatok előállítására láthatatlan tágulási illesztékek alkalmazásával

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99283. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás hasadás- és repedésmentes beton útburkolatok előállítására láthatatlan tágulási illesztések alkalmazásával. Gödi di Godio Albert őrgróf magánzó Róma. A bejelentés napja 1929. évi április hó 12-ike. Az újabban mind nagyabb elterjedésnek örvendő betonutak, illetve útburkolatok hátránya, hogy idővel szabálytalan alakú repedések és hasadások lépnek fel bennük. 5 Ezért az útépítők és az útburkolatok kérdésében érdekeltek számtalan gyakor­lati fogást javasoltak ennek a hátránynak kiküszöbölésére. Így pl. javasolták a víz­nek korlátolt mennyiségben való adagolá-10 sát, továbbá speciális ha,barcspépeit elő­állító gépek alkalmazását a cement és a zúzalék közötti legbensőbb keveredés biz­tosítására. Javasolták továbbá a felület kiszáradásának késleltetését és a beton-15 nak fémhálókkal való armirozását, mely hálókat a burkolat alja közelében, vagy annak felső felületét érintő, sőt mindkét helyzetben alkalmazták. Ezen javaslatok egyikével sem sikerült 20 a fent jelzett hátrányt kiküszöbölni, azon teteimes költségek ellenére, mellyel külö­nösen az armirozás járt. Az úttestben fellépő hajszálrepedések kezdetben a forgalom lebonyolítását egy-25 általában nem hátráltatják, látszólag csak a felületet lepik el, rövidek, alig észre­vehetők; néha olyanok, mintha az útbur­kolatra vékony ceruzavonalakat húztak volna; mindazonáltal vészjelnek tekinten-30 dők, mert attól kell tartani, hogy mind­inkább kitágulnak és elmélyülnek, ma­gukba szívják az útfelületen levő vizet és végül az útburkolatot lassan, de kérlelhe­tetlenül elpusztítják. Ezek a hajszálrepe-35 dések a cement elkerülhetetlen sorvadásá­nak tulajdonitandók. A hasadások viszont néha oly szélesek és mélyek, hogy az út­burkolatot egymástól több centiméter szé­les hézaggal elválasztott tömbökre oszt­ják és vagy hosszirányúak és majdnem 40 egyenes vonalban haladnak, avagy az út teljes szélességén átvonuló keresztirá­nyúak. Ezek a hőmérsékletváltozásoktól erednek, melyek a betontömegekben tágu­lásokat idéznek elő. 45 A találmány már most úgy a cement normális sorvadásától eredő hajszálrepe­dések, mint a hőfok változásából eredő hasadások okozta hátrányt azzal küszö­böli ki, hogy a beton tömegében végbe- 50 menő elmozdulások felvételére elegendő számú láthatatlan dilatációs illesztési hézagot alkalmaz. Bár ezen illesztési hézagok a tágulás és összehúzódás tekintetében az útburkolat 55 minden követelményét kielégítik, mégis kívánatos, hogy a betomtömeg a lehető legnagyobb mértékben homogén legyen a cementnek a kőzúzalékkal való kötése te­kintetében. 60 Az eddig alkalmazott cement-betonok összetétele a következő volt: a) cement, b) homok, kb. 33%-nak megfelelő arány­ban, 65 c) kőziizalék, kb. 66%-nak megfelelő arányban. A szóbanforgó betonban a cement és a kőzúzalék közti reakció mindenkor homok­rétegen át ment végbe. A homok, ez a 70 magában véve holt anyag, melynek nincs szerepe a reakcióban és melynek rendel­tetése abban merül ki, hogy a kőzúzalék által üresen hagyott tereket kitöltse, megakadályozta, hogy a cement nagyobb 75 része a kőzúzalék felületéhez oly közel

Next

/
Thumbnails
Contents