99281. lajstromszámú szabadalom • Gömb- vagy ellipsoidalakú világítótest elektromos izzólámpákhoz

Megjelent 1930. évi március hó 1 -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEfRÁS 99381. SZÁM. — VlI/h. OSZTÁLY. Gömb- vagy ellipsoidalakú világítótest elektromos izzólámpákhoz. Neue Glühlainpen-Gesellschaft m. b. H. Dresden. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 13-ika. Fényszórók és vetítőkészülékek fényforrásai gyanánt a nagy fénysűrűségű fényforrások felelnek meg legjobban. Annak a fényforrásnak fénysűrűsége a legkedvezőbb, mely a legmesszebbmenően pontalakú. A tengerpartok és repülőterek világítása is ily messzemenően koncentrált fényforrásokat igényel. Ezeknél azonban nagyobb kiterjedésű fényforrásokra van szükség, minthogy az ideális pontalak mellett a fényvillanás ideje túl rövid és különböző tüzek megkülönböztető ismérvei nem elég nagyok. Hogy ilyen világításokat izzólámpákkal fölszerelhessünk, már javasolták az efajta lámpák világítótestének sphárikus alakítását oly célból, hogy kompendiózus és nagy fénysűrűségű fényforrásokat kapjunk. Az efajta nagy fényerőségű, gömb- vagy i ellipsoidalakú világítótesttel bíró izzólámpák a gyakorlatban nem tudtak elterjedni, mert ezeknek a sphárikus testeknek huzalmenetekből való előállítása gyártási nehézségekbe ütközött és mert kitűnt, hogy a i sphárikus világítótestek egyes menetei nem tartották meg stabilitásukat, hanem összeroppantak vagy összeestek, miután az alkalmazott wolframszál szilárdsága nem volt kielégítő. » Ezeket a hátrányokat a találmány azzal küszöböli ki, hogy minden egyes gömtbvagy ellipsoidalakú wolframhuzal világítótest két kb. egyforma nagyságú, spirálalakban tekercselt süvegből áll, mely süvegek legnagyobb spirálisainak két szabad 35 végét áramvezetően úgy kötjük össze egymással, hogy a két süvegből gömb- vagy ellipsoidalakú világítótest keletkezik. A rajz 1. és 2. ábrái a találmány szerinti vilá- 40 gítótestnek két megoldási alakját szemléltetik. A két spirális külső (a) és (b) végein történik az áramhozzávezetés, míg a süvegek legnagyobb spiráltekerületeinek két 45 szabad vége, pl. szögecselés vagy hegesztés útján, áramvezető módon van egymással összekötve, Az egymással egyesített szabad (c) végek célszerűen egyúttal a világítótest középtámaszát is alkotják. Természe- 50 tesen a süvegek tekercselési iránya tetszőleges, tehát azonos vagy ellentétes irányú lehet. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az ily módon előállított sphárikus testek 55 stabilitása, már geometriai alakjuknál fogva is igen nagy. Hogy azonban az egyes dróttekerületek belső szilárdságát még fokozzuk, a süvegeket egykristályú vagy hosszúkristályú wolframhuzalból tekercsel- 60 jük, melynek kristály-strukturáját esetleg, ismert módon, elpusztítjuk, hogy a huzal égés közben is, eltorzulás nélkül megtartsa görbületét.