99231. lajstromszámú szabadalom • Büretta-fogó

Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99331. SZÁM. — VH/a. OSZTÁLY. Büretta-fogó. Victora Albert műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi január hó 30-ika. Ismeretes, hogy a vegyi-laboratóriumok­ban használatos bürettáknak függélyes helyzetet kell mérés közben elfoglalniok. A bürettákat, melyek tudvalevőleg beosz­tással ellátott, hosszú üvegcsövek, melyek­nek alsó meghajlított végén zárócsap van, tudvalevőleg állványszerű fogókészülékek­hez erősítik. Ha e fogókészülékek vízszin­tes alapon állanak, úgy a büretta is füg­.0 gélyesen áll. Az alapnak legkisebb egye­netlensége azonban a bürettát függélyes helyzetéből kitéríti. A bejelentés tárgya oly bürettafogó, mely lehetővé teszi, hogy az a bürettát gyorsan és kényelmesen ak­:5 kor is függélyes helyzetbe hozhassuk, ha a bürettatartó-állvány bármily okból ferde helyzetet foglalna el. A találmány lényege abban áll, hogy a tartóállványhoz függélyesen elállíthatóan erősített bü­>0 rettafogó, gömbcsuklóval van felszerelve, mely a bürettának függélyes helyzetben való állítását mindenkor lehetővé teszi. A beállított helyzetben a bürettafogó egyetlen fogással rögzíthető. Természete-25 sen a bürettafogóba bármily rendszerű gömbcsukló építhető be, a bejelentés tár­gyát azonban oly különleges gömbcsukló­szerkezet alkotja, mely tömeggyártással olcsón előállítható, könnyen kezelhető és 30 mindenkori beállított helyzetében gyorsan és megbízhatóan rögzíthető. Azonkívül a bürettának befogókészüléke is olykép van kiképezve, hogy a büretta be- és kifogása igen gyorsan történhetik és hogy a külön-35 köző átmérőjű bürettáknak befogása idő­veszteséget nem okoz. A rajzon a találmánynak egyik példa­képpeni, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényeeének érintése nélkül. Í0 számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a tartóállványhoz erősített bü­rettafogót, a bürettával együtt oldalné­zetben, a 2. ábra a biirettafogót távlatilag, a 3. ábra a bürettafogót oldalnézetben, a 45 4. ábra felülnézetben és részleges víz­szintes metszetben, nagyobb léptékben tünteti fel, míg az 5—8. ábrák részleteket szemléltetnek. A (b) bürettának befogása két horog- 50 alakú (f) kar és egy ékalkú (g) szorítólap segélyével történik. A (g) szorítólap a (h) csavarorsónak külső végén, szilárdan ül, mely csavarorsó az (i) tartónak (i') hossz­furatában, hosszirányban eltolhatóan, de 55 el nem forgathatóan van vezetve. Ennek elérése céljából a (h) orsó például (h') hosszréssel van ellátva, amelyen az (i') fu­rat szájnyílásába illesztett, átmérő irányú (k') léc, illetve szeg hatol át. A (h) csa- go varorsón kézi-kerékként kiképezett, ill. peremezett szélű (k) csavaranya ül. Az (f) horogalakú tartókarok (e) végeiknél fogva az (i) tartórészhez erősített, függé­lyes (d) nyúlványokhoz kapcsolódnak. Az 6 3 (f) tartókaroknak a bürettához csatlakozó részei, előnyösen, gummicsővel vannak behúzva. Az ékalakú (g) szorítólap elő­nyösen szintén gummival, vagy egyéb lágy anyaggal van bélelve. 70 A (b) bürettát, befogása céljából, a ho­rogalakú (f) tartókarpárnak horgos ré szébe illesztjük, azután a (h) csavarorsót az (i') furatból addig húzzuk ki, amíg a (g) szorítólap a bürettának támaszkodik, 75 végül a (k) csavaranyát a (h) csavarorsón addig forgatjuk el, míg az az (i) tartó­rész homlokrészén felfekszik és legvégül a, (k) csavaranvának kellő meghúzása ál tal a (g) szorítólapot a bürettának szorít- 80

Next

/
Thumbnails
Contents