99229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz közvetett fejlesztésére

gőzzé megy végbe, mely aztán a felsőbb menetekben kb. 450°-ra túlhevíttetik, úgyhogy teljes biztonság áll fenn afelől, hogy az üzem-kazán vizében fekvő fűtőelembe 5 vagy elemekbe víz nem juthat. A hőkicserélődésnél először a fűtőgőz adja le, pl. kb. 170 Kcal/kg.-nyi túlhevítési hőjét az üzemkazánvíznek, hogy azután még az egész, a 374° és 320° közötti hőmérsékletkiilönb-10 ségnek megfelelő folyadékhőt, ami ugyancsak kb. 170 Kcal/kg., az üzemkazánvíznek leadja. Emellett a 320°-ú kondenzvízoszlopnak fajsúlya és az elgőzösítőkígyóban levő tartalomnak fajsúlya között levő 15 különbség — mely tartalom magasabbra hevített vízből, a vízgőzemul sióból és a magasan túlhevített gőzből áll — teljesen elegendő a keringésbe hozandó csekély hőhordozómennyiségnek szivattyú segítségül 20 vétele nélkül elegendő mértékben való keringte tésére. Ebben van a találmányunk tárgyát képező eljárás előnye nagyfeszültségű gőznek fejlesztésére szolgáló azon ismeretes 25 eljárással szemben, melynél túlhevített gőz közvetlenül lesz az üzemkazánvízbe befújva, mivel utóbbinál csak a túlhevítési hő lesz a kicserélődésnél leadva és ennek következtében ugyanazon teljesítmény szá-30 mára a fűtőgőznek igen nagy tömegét kell keringtetősziva-ttyú által kényszeriuo g á -súan keringtetnünk. Hogy továbbá a hőkicserélődés kezdetén találmányunk tárgyánál, az ismeretes eljárással szemben, a 35 hőkieserélődés először nem telített gőz és víz, hane,m túlhevített gőz és víz között megy végbe, az azért nem képez hátrányt, mivel először is a hőmérsékletkülönbség itt sokkal nagyobb és mivel továbbá kitűnt, 40 hogy minél inkább közeledik a nyomás « kritikus nyomáshoz, ill. még ezen túl megy, annál inkább csökken a túlhevített gőz és a telített gőz liőkicserélődési képessége közötti különbség. 45 A rajzon a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezés hosszmetszete van vázlatosan feltüntetve. (A) a kazán első, (B) a második fűtőgázhuzama, (E) pedig az ezek fölött fekvő, 50 kívülről való fűtésnek ki nem tett üzernkazán. Ha a hőhordozó keringésének vizsgálatát az üzemkazánból való kilépési helyen kezdjük, úgy (1) a. hőhordozó kondenzátumának lefolyóesöve, mely kondenzá-55 tum aztán a (2) összekötő vezetéken keresztül a tűztérben fekvő fűtött (3) kígyók alsó részébe áramlik. Ezek alsó meneteiben történik azután a kritikus hőmérsékletre (374°) való előmelegítés és ezen hőmérsékletnél erre következőleg a telített gőzzé 6C való átalakítás, forrás nélkül, a felső menetekben pedig kb. 50—100°-kai a kritikus hőfok fölé való túlhevítés. A (4) csatlakozóvezetéken keresztül áramlik a túlhevített, a kritikus nyomás (ha a hőhordozó 65 víz 225 atm.-ás nyomás vagy ennél nagyobb nyomás alatt álló fűtőgőz az (5) fűtőelembe vagy elemekbe, hogy ezekben túlhevítési hőjének leadása után 374° hőmérsékletnél kondenzálódjék és kb. 320°-ra 70 lehűljön, majd ezen hőmérséklettel a (3) fűtőkígyóba ismét beáramolják. Az (E) üzemkazán számára szolgáló tápvizet fel nem tüntetett tápvízszivattyú által vezetjük a (B) második fűtőgázhuzamban fekvő 75 (9) előmelegítőbe, amelyből az a (10) vezetéken keresztül az üzemkazánba jut, míg a Fejlesztett üzemgőz a (6) vezetéken keresztül az ugyancsak a második fűtőgázhuzaniban fekvő (7) túlhevítőbe és ebből. 80 a (8) vezetéken keresztül a géphez áramlik. Ha fentebb a zárt hőhordozó keringési vezetékben való nyomásnak a kritikus nyomásig és efölé való fokozásáról volt szó, úgy ez alatt nem pontos szám — víz- 85 nél tehát pontosan 224.2 atm. — értendő, hanem megközelítőleg a kritikus nyomást gondoljuk evvel. így tehát néhány atm.nál kevesebb is lehet, víznél pl. 220 atm., minthogy egyrészt a pontos szám a legtöbb 90 folyadék számára, melyek hőhordozó gyanánt tekintetbe jönnek, biztonsággal nem áll fenn, másrészt pedig", ha valamivel a kritikus nyomás alatt maradunk, az ekkor fellépő forrási folyamat aránylag csekély 95 és az emellett esetleg még fennmaradó és magával ragadott víz az alkalmazott túlhevítőben elgőzösíttetik, mielőtt az a fűtőelemekbe juthat. Magától értetődik, hogy igyekezni fogunk a nyomást a keringési 10 rendszerben lehetőség szerint 225 atm. fölött tartani. Szabadalmi igény: Eljárás nagyfeszültségű gőznek közvetett fejlesztésére, valamely hőhordozó mele- 10 gének az üzemgőz fejlesztésére szolgáló víznek való leadása által, azáltal jellemezve, hogy a zárt hőhordozókeringési vezetékben uralkodó nyomásnak a kritikus nyomásig és efölé való fokozása 11 mellett a hőhordozó gyanánt szolgáló gőzt a fűtőgázok hatásának addig teszszük ki, hogy az túlhevített állapotban jut az üzemházán 1u(t>< esteibe. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Bndape^l.