99222. lajstromszámú szabadalom • Mozdonyokra alkalmazható elektromos biztosító berendezés

Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99222. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Mozdonyokra alkalmazható elektromos biztosító berendezés. Strém György magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi december hó 12-ike. Jelen szabadalom tárgyát oly, a gőz­üzemű vasutaknál alkalmazható elektro­mos berendezés képezi, amelynél egy elektromos telepből (elemből) kiindulva egy áramvezeték vezet a bejárati jelzőn keresztül a szabad pályatest fölé, ahol tetszőleges hosszúságig folytatódik és sza­badon végződik. A mozdonyokra áram­szedőt alkalmazunk és ha a mozdony a pályatest fölé vezetett vezeték alatt el­halad, akkor az áramszedő a vezetékkel érintkezik. Az áramszedőtől szigetelt ve­zeték vezet a mozdonyházban elhelyezett elektromos jelzőkészülékhez és innen a mozdony falához, amelyen át az áramkör a földbe vezet. A bejárati jelzőn az áram­vezeték úgy van keresztülvezetve, hogy az a kar tilos állása esetén az áramkört zárja, míg szabad állása esetén az áram­kört megszakítja, ami által a mozdony­vezetőt figyelmezteti, hogy a bejárati jelző tilosra áll. Ezáital elejét " vehetjük annak, hogy kanyarban fekvő állomások­nál, de egyéb állomásoknál is — különö­sen éjszaka vagy ködben — a mozdony­vezető a tilosra álló bejárati jelzőt el­nézze és ezáltal balesetet idézzen elő. A mellékelt rajzon bemutatok egy ilyen elektromos berendezést. A (a) telep, amelyből vezet (Bl) a földvezeték. A te­lepből (B2) vezeték a bejárati jelzőhöz (C) vezet, innen tovább a pályatest fölé. (B3). A bejárati jelzőnél a (B2) és (B3) vezeték fémnyeregben végződik (E). A bejárati jelző karja (D) vízszintes (tilos) állás esetén a két fémnyeregre ráfekszik és ezáltal a két nyergen át jó áramvezető kapcsolást létesít. Ha a bejárati jelző sza­badra áll, akkor a kar (D) felemelkedik és így a fémnyergek között az áramkör iO> megszakad. A bejárati jelző nem mindig karalakú és nem mindig végez függőleges irányú mozgást, hanem köralakú is lehet, amely függőleges tengelye körül oldalirányban 45. fordul. Az ilyen jelzőnél az árammegsza­kítás a mellékelt ábrán feltüntetett áram­megszakítástól eltérő, de ez esetben is az a lényeg, hogy szabad állás esetén az áramkört megszakítja, míg tilos állás ese- 50' lén az áramkört zárja. A (B3) vezeték alatt van a mozdonyház oldalnézeti keresztmetszete. (F) az áram­szedő keresztmetszete, (G) az áramszedő­tartó, amely egyúttal az áramszedőből az 55-áramot a mozdonyházba vezeti. (H) a mozdony házba vezető szigetelt áram­vezető, amelyen át az áram az (I) jelző­készülékhez vezet. Innen a (K) vezetővel a mozdonyfalhoz vezetjük az áramot, 60 amely a mozdonyfalon keresztül a földbe jut. Az áramszedő alakja nem fontos a sza­badalom szempontjából, tetszőleges alakú lehet. Úgyszintén a jelzőkészülék is tet- 65 szöleges lehet, lehet elektromos csengő, lehet a gőzsípjelzőre szerelt szerkezet, amely az áram hatására sípjelzést ad, de lehet egyéb jelzőeszköz is (elektromos lámpa stb.). 70 Szabadalmi igény: Mozdonyokra alkalmazható elektromos vasúti biztosító berendezés, amelyet az jellemez, hogy a tilosra állított be­járati jelző egy oly áramkört zár, 75

Next

/
Thumbnails
Contents