99214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok, gázok és ömleszthető masszáknak elektromos úton való lágyítására, sótalanítására és csíramentesítésére

Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99214. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok, gázok és ömleszthető masszáknak elektromos úton való lágyítására, sótalanítására és csíramentesítésére. Dr. Ing-, e. h. Rouselle Udo mérnök Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi március hó 5-ike. Már ismeretesek oly berendezések, melyek folyadékok lágyítását, sótalanítását és csiramentesítését elektromos úton, diafragmák által kamarákra osztott tar-5 tályokban eszközlik. Jelen találmány célja ily berendezések mennyiségi hatásfokának sokszorozása, valamint a minőségi hatásfok lényeges emelése. 10 Jelen találmány értelmében ezt azáltal érjük el, hogy diafragmák által részekre bontott három kamra mindegyike elektródát tartalmaz, melyek pl. a következő módon vannak elosztva: 15 a) egy pozitív elektróda (anóda) a középső kamrában és egy-egy negatív elektróda (katóda) a két külső kamrában; vagy b) egy pozitív elektróda (anóda) a két 20 külső kamra egyikében, egy negatív elektróda (katóda) a külső kamrák másikában és egy kiegyenlítő elektróda (nullvezető) a középső kamrában; emellett a közegnek az egyik vagy mindkét külső 25 kamrába való hozzávezetése, a tisztított közeg elvezetése a középső kamrából eszközöltetik vagy fordítva. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának két foganatosítási alakja vanfel-30 tüntetve és pedig az 1., 2. és 3. ábrán az egyik foganatosítás! alak a 2. ábra C—D vonala mentén vett hosszmetszetben, a 3. ábra A—B vonala mentén vett hossz-35 metszetben és a 2. ábra E—F vonala mentén vett keresztmetszetben; a 4. ábrán egy másik foganatosítási alak az 1. ábrához hasonló hosszmetszetben. Az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alak szerint az (a) edény fából, 40 agyagból, zsírkőből, vasbetonból vagy más elektromosan szigetelő masszából van előállítva és hajóvászonból, szűrőszövetből vagy egyéb porózus anyagból való (b) és (c) diafragma által három (d, e) és 45 (f) részre van osztva. A középső (e) kamra a (g) anódát zárja körül, mely grafitból, acélból vagy más oly anyagból áll, mely az áram hatása alatt nem bomlik. A két külső (d) és (f) kamra egy-egy, pl. vas- 50 lemezből való (h, i) katódát zár körül. A katódalemezek (k) áttörésekkel vannak ellátva, hogy a sók átmehessenek, felső, a folyadékszint felett kinyúló végeiken pedig egész szélességükben rézből vagy más 55 elsőrendű vezetőből való (1) sínek vagy lemezek által vannak befoglalva. Az (1) sínek egy áramforrás minuszpólusán fekszenek, a (g) anóda pedig annak pluszpólusán. A tisztítandó közeg alulról az 60 (m) csőcsonkon át a (d) és (f) katódaterekbe vezettetik. A katódatereknek még (o) túlfolyató csöveik vannak, amelyeken át a sókkal vagy más idegen testekkel kevert közeg lefolyik. Hogy az anódkam- 65 rát időnkint tisztítás céljából átöblíteni lehessen, az (a) edény fenekébe (p) lefolylyató csatornák vannak beeresztve, melyek (q) csapokkal elzárható, közös (r) csőbe torkolnak. 70 A berendezés működési módja a következő: Az (m) csőcsonkokon át a (d) és (f) katódaterekbe bevezetett tisztítandó közeg előbb a katódakamrákban felemelke- 75 dik és a (b, c) diafragmákon áthatolva az (e) anódakamrába jut, miután előbb az áram befolyása alatt a sók és egyéb ide-