99202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányok víztelenítésére és alkatrészeik fajsúly szerinti szétválasztására

Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI MRŰSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99303. SZÁM. — Xl/fo. (Il/e.) OSZTÁLY. Eljárás kátrányok víztelenítésére és alkatrészeik fajsúly szerinti szétválasztására. Markó Béla vegyész Pestszentlőrinc. A bejelentés napja 1929. évi március hó 21-ike. A kátrányok víztelenítésére és alkatrészeikre bontására ezideig a lepárló eljárást alkalmazták. Az alkotó részeket tehát forráspontjaik szerint különítették 5 el egymástól, ami úgy történt, hogy a lepárló üstbe töltött kátrányból eleinte óvatos, később fokozottan intenzívebb fűtés alkalmazásával először a kátrányban lévő vizet és könnyen forró párlatokat 10 hajtották le, ezt követően a közepes és magasabb forráspontú olajokat párolták le, melyek a kátrány természete szerint 330—380° C-ig desztillálódtak. Ennek megtörténtével a tüzelést beszüntették és 15 az üstben visszamaradt szurkot — lobbanáspontja alá való hűlése után — az üst fenekébe szerelt csapon át hordókba töltötték. A lepárló eljárás üzemköltsége oly kát-20 ránynál, mely 5%-nál több vizet nem tartalmaz, 100 kg-ként átlagosan P 2.50-t tesz ki. Oly kátrányok, különösen barnaszénkátrányoknál, melyek 20%-tól esetleg 50%-ig terjedő mennyiségű vizet tartal-25 maznak, a lepárló eljárás igen óvatos fűtéssel vezetett, hosszadalmas folyamat, melynek üzemköltsége ennek folytán lényegesen több, 100 kg-ként P 4-től P 5-öt tesz ki. 30 Jelen találmány célja oly kis költséggel járó eljárás létesítése, mely lehetővé teszi bármily víztartalmú kátránynak egyrészt víztelenítését, másrészt a kátrányokban levő könnyebb fajsúlyú olajok-35 nak, a víznél nehezebb fajsúlyú szuroktól és olajoktól való elválasztását. Jelen találmány szerinti eljárás két körülmény felismerésén alapul. Ezek: 1. Ha az ammoniavegyíileteket is tartalmazó kátrányvizet néhány %-nyi sav hozzáadása által 40 megsavanyítjuk és ilyen módon az ammóniára nézve túltelítjük, akkor a kátrányvíz teljes határozottsággal elkülönül a kátránytól. 2. Ha a megsavanyított kátrányvíz fajsúlyát a szóba jövő sav minő- 45 sége és mennyisége szabályozásával úgy állítjuk be, hogy ez a kátrány könnyű olajainak fajsúlya és a nehezebb szurok, valamint ezzel közeli fajsúlyú olajok közé kerüljön, akkor a kátrány 3 részre 50 válik szét. Úgymint felül a víznél könynyebb fajsiílyú olajok, középütt savanyított vizes oldat, alul szurok és nehéz olaj gudronszerű alakban. Az eljárás például a következőképen 55 foganatosítható. Közönséges felül nyitható, vagy nyitott, alul leeresztő csappal ellátott üstbe, vagy kazánba az űrtartalom kb. 60%-át kitevő mennyiségű kátrányt töltünk, azt 60 közvetlen tüzeléssel, vagy gőzzel, vagy gőzbefuvatással való melegítéssel 60—90° C közötti hőfokra melegítjük s élénk keverés közben savat adagolunk belé. Az alkalmazandó sav túlnyomórészt 65 könnyű olajokat tartalmazó barnaszénkátránynál a feldolgozásba vett mennyiség 1%-tól 10%-ig terjedő mennyiségű sav, előnyösen sósav lehet, melyet a 70—80° C közötti hőfokú kátrányba lassú adagolás- 70 sal, élénk keverés közben hozzáadunk, majd ezt követően rövidesen vizet keverünk a kátrányba, még pedig az adagolt sav hússzorosáig terjedő mennyiséget, úgyhogy ezzel a hígítással a megkívánt 75 fajsúlyt — barnaszénkátránynál 1.010— 1.015 — érjünk el. Néhány órai ülepítés után a kátrány 3 részre válik szét: felül