99201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás citromsav előállítására erjesztés révén
7/— itm m Megjelent 1 '.>.'»<>. évi február hó lö-én. MAGYAR KIRÁLYI H SZABADALMI BTR(feÁQ m SZABADALMI LEIRAS 99 a. 99201. SZÁM. IVll.l. OSZTÁLY. Eljárás citromsav előállítására erjesztés révén. Montan- mid Industrialwerke vorin. .Joli. Dav. Stark cég' Dolui Kychnov. A bejelentés napja 1928. évi október hó 9 ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1927. évi december hó 16-ika. Bizonyos, az as.pergilhi.s-, citroinyees-, rauoor-, penicillium- stb. csoportokba tartozó penészgombák tudvalevőleg nagyobb mennyiségű citromsavat képesek vala-5 mely táp anyag tartalmú cukoroldatból képezni és felhalmozni. Az első ilyen megfigyelés (eitronívcesszel) Wehmertől ered (1893) (I)RP 72957, 1894 február 20). Wehmer egy penioilliumfajjal dolgozott, me-10 lyet azután citroinycesnek nevezett el. A Fa.briques de produits eliimiques de Thann et de Mulhouse az 1897 április 13-i, 91891. német szabadalomban cukornak mucor piriformis segélyével citrom.savvá 15 való ©terjesztését védték. Zahorszki a sterigmatocystis nigra — egy aspergillusfajta — citromsavteremlő hatását ismerte fel s védte az 1913 július 1-i 1066358. sz. amerikai szabadalomban. Későbbi kuta.'0 tásokból kitűnt, hogy a fekete aspergillusfajok, az aspergillus niger általában bírnak azzal a képességgel, hogy bizonyos körülmények között cukorból citromsavat képezzenek s e tekintetben kedvező 25 körülmények között többszörösen felülmúlják az előbb megnevezett gombafajokat. Utóbbi időben ez a „citromsaverjedés" több tudományos munka tárgyát képezte, melyek közül a régebbi munkák eredmé(0 nyeit is megemlítő, illetőleg méltató újabb munkákra a következőkben mutatunk rá: J. N. Currie: „The citrie acid f ermen tation of Aspergillus niger." The Journal of the Biological Chemistry XXXI, (1917). 35 P. 15—37. K. Bemhauer: „Über die Sáurebildung durch Aspergillus niger I—-III." Biochemische Zeitsclirift 172, (1926) p. 296—349. 50 H. Ameluny: „Beitráge zur Sáurebildung durch Aspergillus niger." Hoppé- 40 Seyler's Zeitschrift für physiologische Cliemie 116, (1927) p. 161—209. Ezen irodalomból a citromsaverjesztésre vonatkozó akkori ismereteink következő képét nyerjük: 45 Erjedési anyag gyanánt nádcukor alkalmas, de használható maltoz, iiivertcukor, glukóz és más cukorfajok és cu koralkoholok 3, 5 és 6 C-atommal. Élihez járulnak még a tápsók, még pedig anorganikus nitrogénvegyületek (ammonsók vagy nitrátok), továbbá kálisók, foszforsav, kén, magnéziumsók és mészsók s esetleg stimuláló hatású nehéz fémsólc nyomai. Meglehetősen nagy fontosságot tulaj- 55 donítottak a cefre nitrogéntartalmának, noha a különböző munkák eredményei nem voltak összevágok. Általában azonban arra következtettek, hogy az erjedési médiumban aránylag nagy nitrogén- 60 mennyiségek erős mycelnövekedést s ezért ;í mycelium felépítésére nagy cukorfogyasztást és rossz citromsavtermelést idéznek elő. Sőt egyes szerzők a jó citromsavtermelést egyenesen nitrogénéhségnek 65 tulajdonítják. Curie a citromsavnak aspergillus niger segélyével való termelésénél az oldat 1000 cnr'-re számított következő összetételét tartja legkedvezőbbnek: saccharose NH4 NO, KH.POi H2 0 MgS04 , 5—4 cm3 n/5 sósavval pH aciditásig megsavanyítva. 125—150 g 2.0 -2.5 „ 0.75—1.0 „ 0.20—0.25 „ 3.4—3.5 kezdő 70
