99199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek előállítására vegyülékeikből, nehéz szénhidrogének segélyével, könnyű szénhidrogének egyidejű előállítása mellett
Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99199. SZÁM. — XIT/d. iXI/b.) OSZTÁLY Eljárás és berendezés fémek előállítására vegyülékeikből, nehéz szénhidrogének segélyével, könnyű szénhidrogének egyidejű előállítása mellett. Soc. Italian a per le Industrie Minerarie e Cliimiche cég-Genova. A bejelentés napja 1928. évi április hó 17-ike. A találmány tárgya eljárás és berendezés fémeknek, könnyebb szénhydrogéneknek, mint pl. benzinnek és egyéb melléktermékeknek (alkoholok, glycolok és a 5 metalloidok hydrogénvegyületei) és fűtőgáznak előállítására fémvegyületekből szénhydrogének behatása által. A találmány szerinti eljárás értelmében a felhevített fémvegyületre többé-kevésbbé 10 felhevített, gőz- vagy gázalakú szénhydrogént, esetleg hydrogénnel keverten hagyunk hatni. A találmány szerint pl. felhevített pyritégvényre vagy aprószemű vasércre 15 kőolaj- vagy petróleummaradék stb. fellievítéséből eredő gőz-gázelegyet hagyunk hatni. A fémoxydra elsősorban a bevezetett gáz-gőz-elegyben lévő, továbbá a beveze-20 tett szénhydrogéngőzöknek az izzó érccel való érintkezésekor keletkező hydrogén fog hatni a következő példaképeni egyenlet szerint: Fe2 08 + 302 = 2Fe + 3H2 0 25 A bevezetett szénhyrogének azonban közvetlenül is fejtenek ki redukáló hatást, pl. a következő egyenlet szerint: CHS i CH, C + Fe2 08 = 3H2 0 + Fe3 + 3 Felléphet továbbá telítetlen alliphati-30 kus vegyületeknek aromatikusakká való átalakulása is, mint pl.: CsHs = C,ff6 X H2 A bevezetett gázok és gőzök és a nyersanyag minemüsége szerint a jelenlevő liydrogén vagy szénhydrogén egy része 85 aldehydekké is alakulhat, pl. a következő képlet szerint: R.CH3 + 2Fe3 03 = 4 Fe0 4-R.C^ +ff2 0 \ff Maga a szén csak kis mérvben hat redu kálószer gyanánt. 40 Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy példája a csatolt rajzokon van feltüntetve, melyeken 1. ábra az érchevítőnek és a reakciókamrának részben metszett homloknézete, 45 2. ábra pedig a kőolajtúlhevítő részben metszett homloknézete. Az 1. ábrabeli készülék (1) szállítócsigával felszerelt, felül (2) folyadékzárral ellátott érctápláló csöve fűtőkamrával 50 van körülvéve; ezen csőbe a (3) szállítócsigás vízszintes vezeték táplálja az aprószemű égvényt vagy ércet. Az (1) szállítócsiga az ércet a (4) reakeiókamrába ejti, mely több egymás fölött elrendezett (5) 55 szérűvel, centrális forgó (6) tengellyel s erre erősített (7) menesztőlapátokkal van ellátva. Az érc a szérűkön magábanvéve ismert módon váltakozva a tengely felé és a köpeny felé menesztetik, a (6) ten- 60 gelyt pedig levegőáram hűti. Mindegyik (5) szérű (10) fűtőszerkezet révén fűthető, úgyhogy a reakciótérben állandóan a megkívánt, 450—550° közti legcélszerűbben 500° hőmérsék tartható fenn. Rend- 65 szerint azonban ezen fűtőszerkezeteket
