99196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hő hatására nem repedező műkőlapok előállítására rostanyagokból és hydraulikus kötőanyagokból

3J.eg.jelent 1930. évi fVbruár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99196. SZÁM. — XII/f. OSZTÁLY. Eljárás hó' hatására nem repedező műkőlapok előállítására rostanyagokból és hydraulikus kötőanyagokból. Kunz Róbert gyáros Fischlham (Felső-Ausztria). A bejelentés napja 1929. évi február hó 1-je. Ismeretes, hogy műkőlapokat rostanyagokból és hydraulikus kötőanyagokból akként állítanak elő, hogy rostos azbesztet tetemes cement- és vízfölösleggel ösz-5 szekeveimek, a keveréket a kéregpapírkészítőgépen feldolgozzák, a nedves anyagpályát egy dobra felcsévélik s a levágott lapokat nagy nyomással préselik. A cement megkötése után az így előállított la-10 pok nagy szilárdságúak, rendkívül tömörek, tartósak, könnyűek és azonkívül szegezhetők is. Ezen azbesztcementlapok bizonyos fogyatkozása azonban az, hogy magas hőmérsékletek hirtelen behatása 15 alatt szétrepedeznek, mi oly épületek égésénél, melyek ilynemű lapokkal vannak fedve, gyakran kellemetlenül válik észrevehetővé. Ez a jelenség valószínűleg a lapok réteges szerkezetére, valamint arra 20 vezethető vissza, hogy még vizet tartalmaznak. Ez felhevítéskor gőzzé változik, mely nem tud kiáramlani és nyomása következtében szétrepeszti a lapokat. A találmány a fent említett eljárás 25 olynemű megváltoztatását célozza, mely lehetővé teszi azt, hogy akár a kéregpapírkészítőgépen, akár más, ismeretes előállítási eljárások segélyével rostanyagokból, kötőanyagból és vízből tetszés 30 szerinti vastagságú műkőlapok készülhessenek, melyeknek az említett tulajdonságuk nincs meg s melyek ezzel ellentétben közvetlen lánggal és fehér izzásig hevíthetők anélkül, hogy észrevehetően 35 megváltoznának, különösen pedig anélkül, hogy zajjal szétrepednének. Azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy elegendő a lapok kívánt tűzállóságának elérésére, ha a lapok anyagába azok előállítása alkalmával kismennyiségű olaj- 40 vagy zsír szerű tulajdonságokkal bíró anyagot, tehát ásványolajat, növényi vagy állati olajat keverünk bele. Az ásványolaj vagy más hasonló anyag a gyártási eljárás tetszés szerinti szakasza- 45 ban adható az anyaghoz, azaz egyaránt lehet akár a hollandusban vagy a keverőkádban hozzáadni, akár a kéregpapírkészítőgépben képződésben levő anyagpályára vagy pedig a csévélődobra fel- 50 csévélt, ínég nedves azbesztoementkéreglapra rápermetezni. Hosszú időn át folytatott kísérletek azt eredményezték, hogy az említett anyagok hozzáadása a cement megkötésére és megkeményedésére nem 55 gyakorol hátrányos befolyást és a kész lapok tulajdonságaira sem ártalmas. Habár a kívánt célra zsíros olajok is alkalmazhatók, a» eljárás keresztülvitelére mégis inkább ásványolajokat haszná- 60 lünk. A használandó ásványolaj minőségének nem kell bizonyos határozott előírásoknak megfelelnie. Jól bevált egy 4—5°-os viszkozitású és 50° C lobbanáspontú, finomított, világos ásványolaj, 65 mint amilyet gyorsjárású, nem nehéz géprészekhez csapágykenőolajként szokás használni. Az olajhozag mennyiségét a lapok szilárd alkotórészeinek kb. 5%-ára tehetjük. 70 Cementből tisztán vagy különböző anyagok hozzáadásával készített tárgyak tömörítésére aszfalt, bitumen, paraffin vagy más hasonló anyagok használata már ismeretes s ezeket az anyagokat vagy a 75 péphez keverik vagy a tárgyak felületére viszik fel. Javasolták azonkívül műkőlapoknak cementből és rövidszálú azbeszt-