99178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszgénképződés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál
Meg-jelent 1930. évi február li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99178. SZÁM. — XVIII/b. OSZTÁLY. Eljárás foszgénkópzó'dés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál. I. G. Faxbeiiindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 25-ike. Ismeretes, hogy széntetrakloriddal való tűzoltás közben, magasabb hőmérsékleteken és fémek jelenlétében csekély mennyiségű foszgén keletkezik. Különböző mó-5 don megkísérelték már a foiszgiénképződést egyéb anyagoknak a széntetrakloridhoz való keverésiével csökkenteni. így pl. az 588762. sz. francia szabadalmi leírás a legkülönbözőbb kémiai anyagok egész so-10 rát ajánlja. Egyebeik között aromás szénhidrogéneket is alkalmasinak jelez. Vizsgálataink folyamán megállapító! tűik, hoigy ezekkel a hoaagokkal csak mérsékelt határok között sikerül a foszgén-15 képződést csökkenteni. Azt az új megfigyelést tettük, hogy lényegesen nagyabb mérvben sikerül a foszgénképződést csökkenteni, ha a széntetraklorid hozaga gyanánt az aromás, hidro-20 aromás vagy alifás sorozat szénihidrogénjeit ammóniák egyidejű adagolása mellett alkalmazzuk. A vízmentes ammóniát az szénhidrogént tartalmazó széntetrakloridhoz folyadék- vagy gáz,alakban tet-25 szőleges mennyiségben adagolhatjuk, mert ezekben az elegyekben oldható. Kísérletek azt mutatták, hogy a kitűzött célnak — a foszgénképződés elkerülésének — elérésére már csekély mennyiségű a.m-30 moniák is elegendő, amely mennyisig a szénhidrogénhozagok mineműsége szerint változik, azonban már kb. 0.2%-nál kezdődő mennyiségben lényeges hatást fejt ki. A kész elegyeket a tűzoltókészülékből be-35 vezetett komprimált gázzal (levegő, nitrogén) szorítjuk ki, vagy pedig az oldat felett nagyobb ammoniákmenn yisiégekkel létesíthetjük azt a nyomást, amely a folyadékelegynek a tűzoltőkésziilékből való kiszorítására szükséges. Ez a töltésnek kb. ^q 2—3 súlyszázalékát teszá, azonban mi sem áll útjában annak, hogy az ammóniák mennyiségiét növeljük. Ammóniáknak magában a szántetrakloridhoz való adagolása ugyan —• mint is- 45 meretes — szintén előidézi a foszgénképződés csökkenésiét, azonban csak olyan miértékben, mint ez kb. pl. az egymagukban alkalmazott s zé n h i d r o génh ozagokk al elérhető. 50 A széntetrakloridhoz adagolt szénhidrogénhozagokat ammóniák egyidejű jelenlétében annyira csökkent jük, hogy ezáltal a széntetraklorid tűzoltó hatása ne csökkenjen. A szénhidrogéneket külön-külön 55 vagy elegyeok alakjában használhatjuk hozag gyanánt. Példák: Alkalmas kísérleti készülékben meghatározzuk azt a foszgénimennyiséget, amely 60 széntetrakloridnak pl. 420°-ra felhevített vasra való ütközésénél képződik és ennek értékét 100-nak vesszük. Ha azonos körülmények között széntetrakloridnak hozagokk al való alkalmazása mellett határoz- 65 zuik meig az értékeket, iákkor: a) 5% szolventnafta hozzáadásánál 24 értéket, b) 5% dekalin hozzáadásánál 18 értéket, c) 5% petróleum hozzáadásánál 10.6 ér- 70 téket, d) kb. 3% ammóniák hozzáadásánál 17.2 értéket kapunk. Ha azonban a szántetrakloridnak fenti 5% szolventnaftát, vagy 5% dekalint, vagy 75 5% petroleumot tartalmazó elegyei ezenkívül még ammoniákot is tartalmaznak, úgy a foszigénképződés lényegesen na-
