99139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egymásban nem oldható anyagok finoman elosztott vagy kolloidális keverékeinek előállítására

ból folyton megújítjuk és nagy sebességgel vezetjük el a gőzök alatt. Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék lényege abban áll, hogy a megsza-5 kítás nélküli folyadékáramlást egy hűtött folyadéktartánv belsejében nagy sebességgel forgó röpítődob létesíti, amelybe egyik irányból a folyadék, másik irányból a gőz folytonosan beáramolnak, úgyhogy a gőzök 10 a relatív nagy sebességgel forgó folyadékfelszínnel érintkeznek és azon kondenzálódnak. A folyadékot mindaddig forgatjuk, míg a kívánt keverék létesült. Hogy a folyadékot megszakítás nélküli folytonos 15 áramban vezethessük a röpítő dobba, a dob feneke mint röpítő szivattyú van kiképezve, amely a folyadékot a tartányból egy gyűrűs csatornába, ebből pedig szabályozható nyílásokon át a röpítődob bel-20 sejébe szállítja. A szabályozható nyílások úgy lehelnek kiképezve, liogy a folyadéksugarak a dobba való belépésükkor radiális irányúak. A röpítődob forgási sebessége a finom elosztás céljából kell, hogy 25 rendkívül nagy legyen. Mivel pedig annak következtében a folyadék a dob belsejében igen karcsú, üreges paraboloid formáját veszi fel, a centrifugális erő a folyadékot a dobba való belépése után azonnal nagy 30 erővel kifelé röpítené, ha a dob felül nyitott henger volna, úgyhogy a folyadéknak nem volna elég ideje a gőzöket felvenni. Ezenkívül a folyadékáramlás a dobon keresztül nem volna folytonos. 35 Hogy a folyadékfelszín a gőzökkel egy bizonyos ideig érintkezzék, a röpítődob fala felső nyitóit végén radiálisan befelé irányított peremmel van ellátva. E perem hatására bizonyos folyadékréteg állandóan 40 a röpítődobban marad. A folyadékréteg a centrifugális erő hatása alatt a dobban parabolikus alakot vesz fel, és vastagsága a dob felső nyitott végén állandóan legalább egyenlő a belső peremszegélynek a 45 dob belső falától való távolságával. A perem alatt a röpítődob falában szabályozható kilépő nyílások vannak kiképezve, amelyeken át a folyadék a dobból a tartányba áramlik vissza. Mivel a folyadék 50 beömlési nyílása is szabályozható, az időegységben a dobon áthaladó folyadékmeuynyiség egyenletesen beállítható, illetőleg telszés szerint változtatható. A rajz az eljárás foganatosítására szol-55 gáló berendezés példakénti kivitelét mutatja. Az 1. ábra a készüléket tengelymenti hosszmetszetben, a 2. ábra a röpítődob x x menti keresztmetszetét mutatja. 60 A (4) fedéllel elzárt (1) folyadéktartánv belsejében, amelyei a (6) csővezetékre kapcsolt légszivattyú állandóan evakuál és amelybe a folyadékot vezetjük a (13) röpítődob forgathatóan van elrendezve. A (4) 65 fedélben elrendezett, üveggel légmentesen elzárt (5) kémlyukon keresztül az (1) tarlány belsejét megfigyelhetjük. A (13) röpítődob a felső hengeres részből, a (14) csappal egy darabból készült, vagy azzal 70 mereven összekötött 28) fenékrészből és a (30) szivaltyútestből áll, amelynek (29) csatornáit a (28) fenékrész felfele lefedi és amelyek végeiken e fenékrész (32) gyűrűs csatornájával nyílt összeköttetésben 75 állanak. Ekként a (30) szivattyútesl és a (28) fenékrész együtt röpítő szivattyút képeznek. A (32) gyűrűs csatornát a (33) furatok, melyek keresztmetszete a 3! fojtócsavar által szabályozható, a 13) rö- 80 pítődob belsejével kötik össze, úgyhogy az (1) tar lányban lévő folyadék gyűrűs nyíláson át a (29) csatornákba áramlik és azokból a (32) gyűrűs csatornán és a szabályozható (33) beömlő nyílásokon át a 85 röpítő dobba jut. A (33) .furatokat célszerűen úgy irányítjuk, hogy az azokon át a röpítődobba irányuló folyadéksugarak lehetőleg radiális irányúak legyenek, úgyhogy a folyadék 90 már közvetlenül a (33) furatokból való kilépése után lehetőleg nagy felületre oszoljék szél. A röpítődob hengeres része felső végén radiálisan befele irányuló (35) peremmel van ellátva, amelynek 95 az a hatása, hogy a (13) röpítődobban mindig oly íolyadékréteg van jelen, melynek vastagsága a dob szabad végén egyenlő a (35) perem szélességével. A perem alatt a (13) dob falában furatok van- IOI nak képezve, melyek keresztmetszete a (37) csavarok által szabályozható. E furatokon át a folyadék a (13) röpítődobból az (1) tar lányba kerül vissza. A (13) röpítődob meghajtását a (18) tokban elrendezett (17, 10 19) csavarhajtásról a (16) dörzskapcsoló és (14) csap útján nyeri. A (14) csap a (20; tárcsával alátámasztott (15) nyakcsapágyban van ágyazva, kenésére a (21) olajtar tány szolgál, melyből a (26) olajcsa- n torna vezet a csaphoz. A (21) csatorna (22) csatornán át a (23) olajszelencével közlekedik és így állandóan tele van olajjal. Egy második (25) csatorna a (24) olajállásmutatóhoz vezet, amelyen a minden- u kori olajmennyiség leolvasható. Hogy az