99139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egymásban nem oldható anyagok finoman elosztott vagy kolloidális keverékeinek előállítására

• Megjelent 193Q. évi február hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG . SZABADALMI LEIRAS 99139. SZÁM. ^V/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés egymásban nem oldható anyagok finoman elosztott vagy kolloidális keverékeinek előállítására. Dr. Polányi Mihály tanár Berlin-Zehlendorl'-Mitte és dr. Bog-dándy István tanár Berlin-Dablem. A bejelentés napja 1928. évi március hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 4-ike. A találmány egymásban nem oldható anyagok finoman elosztott vagy kolloidális keverékeinek előállítására szolgáló eljárásra és az eljárás foganatosításához hasz-5 nálható készülékre vonatkozik. Jelenleg ily anyagok keverékeit többféle módon tudjuk előállítani, az eljárások alkalmazása azonban korlátolt, mert az alkalmazandó anyagoknak és azok mennyiségeinek vá-10 lasztásában korlátozva vagyunk. Igy pl. ötvözetek előállítására szolgáló eljárásoknál finom eloszlás csak euteklikus keverési arányok mellett lehetséges. Kolloidális keverékek előállítására szolgáló eddigi eljárá-15 sok csak egész kis számú anyagra alkalmazhatók. A Bredig-tele eljárás, mely szerint kolloidális fémoldatokat' azáltal állítunk elő, hogy valamely fémet valamely folyadékban erős villamos árammal por-20 lasztunk szét, a legtöbb szerves folyadékban nem alkalmazható, mert a fém szétporlasztásakor keletkező hőt az illető folyadék káros elváltozások nélkül nem bírja el. Kolloidális fémoldatok előállítása orga-25 nikus folyadékokban egyáltalán igen ritkán sikerült. A találmány célja minél tágabb körű lehetőségeket adni arra, hogy egymásban nem oldható anyagoknak finoman elosztott keverékeit tetszőleges számú 30 és mennyiségű anyagból előállíthassunk. A találmány értelmében az egyik anyagot, pl. a fémet, elgőzölögtetjük és vákuumban, folyékony, vagy folyékony halmaz állapotba átvezetett anyag felületén kon-35 denzáljuk. Az elgőzölögtetés különféle módokon, pl. fényívvel, vagy katódsugarakkal, esetleg nagyfrekvenciájú örvény-áramokkal való izzítás által történhetik. Elgőzölögtetés helyett az egyik anyagot katódikusan szét is porlaszthatjuk. E célból a katódiku- 40 san elporlasztandó anyagot, pl. egy vörösrézlemezt a folyékony közeg közelében rendezzük el és azt egy áramforrás negatív pólusával kötjük össze. E lemez közelében egy második, az áramforrás pozitív pólu- 45 sával összekötött lemezt rendezünk el. Ez az elrendezés valamely indifferens gázt, pl. hidrogént tartalmazó edényben foglal helyet, amely cca 1—2 Hg mm-ig evakuálva van. Az áramforrás feszültsége cél- 50 szerűen 1000- 2000 Volt. Ekkor áz elektródák között villamos kisülés megy végbe, minek következtében a negatív elektróda szétporlik. Az eközben keletkező gőzök a negatív elektróda közelében elrendezett alj- 55 zaton lecsapódnak. Kellő mértékű hűtés által gondoskodnunk kell arról, hogy a gőzzel érintkező folyadékok maguk el ne gőzölögjenek és a gázok a kezelő tér nyomását túlságos mértékben ne fokozzák. Megfelelő 60 mértékű hűtés, pl. folyékony levegő alkalmazása által az alkalmazott anyagokból keletkező gőzök nyomása mindenkor csökkenthető oly mértékben, hogy a szükséges magas vákuumot nehézség nélkül fenn- 65 tarthatjuk. Kolloidális keverékek előállítása céljából a folyékony anyagban adalékokat, ú. n. védőkolloidákat is oldhatunk, amelyek az előállított kolloidok stabilitását növelik. Hogy finoman elosztott 70 keveréket tetszőleges összeállításban és tetszőleges mennyiségben állíthassunk elő, a kondenzációs félületet a folyadék megszakítás nélküli keringtetése által, a folyadék-