99133. lajstromszámú szabadalom • Visszhangmentes tér akusztikai célokhoz

— 132 -Mint már említettük, a mennyezet görbéjekén kúpszelet, nevezetesen parabola részét kell alkalmazni. Ezen görbe szerkesztését célszerűen a burkoló érintők útft ján végezzük. Evégből az AD, BD és DC szakaszokat a megfelelő E, F .ós G középpontok útján két egyenlő részre osztjuk. Az E és G között lefolyó parabolaág szerkesztésére, mely az AD és CD falak közötti 10 sarkat boltozza! át, a,z ED és DG szakaszokait egyenlő szánni és tetszőleges nagyságú részre osztjuk. Ha az ED szakasz^ nak E osztópontját a DG szakasznak D-től kiindulva vett első osztáspontjával 15 kötjük össze, akkor az összekötő vonal a boltozat parabolájának érintőjét képezi. Ha most egymás után az ED és DG szakaszoknak E-től, illetve D-től számított rákövetkező oisEtáspontjait egymással ösz-20 szakötjük, akkor oly vonalhálózatot kapunk, mely a 3. ábrán látható módon a boltozat paraboláját burkolja. Minél több osztásrpontot veszünk, annál pontosabbá lesz a szerkesztés, úgyhogy végtelenül 25 sok osztáspont esetében maga a parabola keletkezik. Ugyanígy történik a G és F pontok közötti parabola szerkesztése. Két ilyen folytonos és szimmetrikus parabolának a resonátorral oly módon való kom-30 binációja, hogy a két parabola végaisziimptotá.i a mennyezet közepén egyenes vonalban találkoznak, míg a parabolák többi ága a falak közepén, a falakba tangencáálisain megy át, a találmány szerinti reso-35 náló görbét adja. E helyen még egyszer rámutatunk arra, hogy a találmány szempontjából minden paraibola „sugárállandó", melynél az asizsimptoták állandó viszonyban állnak, mint ez be is köivetfce-40 zik, ha a zeneterem [méretezésénél a haladványnak egymással állandó viszonyban álló tagjait alkalmazzuk. Zenekari térrel bíró terem példájaként szolgáljon a -1 ábra, melyben (a) a tereim hossza, (b) annak szélessége és (a—b) a 45 terem magassága. A zenekari tér hossza (a—b), szélessége (2b—a), tehát a zenekari tér hosszúsági, szélességi és magassági méreteit a zenekari tér hosszának az aranymetszés szabályai szerinti folytonos 50 felosztásából nyert magasabbrendű tagok képezik, úgyhogy a zenekari tér mire ei úgy aránylanak egymáshoz, mint valamely folytonosan felosztott vonaldarab részei. 55 Szabadalmi igények: 1. Tér akusztikai célokhoz, azáltal jellemezve, hogy hosszának, szélességének és magasságának méreteit olyan számtani haladvány tetszőleges tagjai szol- 60 gáltatják, amely valamely vonaldarabnak az aranymetszés szabályai szerinti folytonos felosztásánál jön létre, amelyeknek tehát minden tagja az előző és a rákövetkező tag köziépará- 65 nyosa. 2. Az 1. igényben védett tér foganatosítá^i alakja, azáltal jellemezve, ihogy határoló felületei közül kettő között az átmenetet, parabolák képezik, amelyek 70 számára maguk a határoló felületek érintősík ok gyanánt szolgálnak. 3. Az 1. és 2. igényben védett tér foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a térnek egyik falához zenekari 75 tér csatlakozik, melynek hosszúsági, szélességi és magassági méreteit a zenekari tér hosszának az aranymetszés szabályai szerinti folytonos felosztásából nyert magaisabbretndű tagok képe- 80 zik, úgyhogy a zenekari tér méretei ugyanúgy aránylanak egymáshoz, mint valamely folytonosan felosztott vonaldarab részei. 2 rajzlap melléklettel. Pótlás nyomda, Budapest.