99122. lajstromszámú szabadalom • Tikett

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99122. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Tikett. Henderson Arthur James és Clifton Ernest Hamllton mérnökök London. A bejelentés napja 1928. évi október hó 1-je. A találmány oly mindennemű, különösen vasúti tikettekre vonatkozik, melyek rendesen erős kartoiidambokból készülnek és melyeket, eredeti rendeltetésükön kívül, 5 igen hatásosan lehet hirdetési és egyéb célokra felhasználni. A találmány szerint erre a célra vékony kartondarab, mely hirdetésekkel vagy egyéb közleményekkel van ellátva, 10 a tikettel egyidejűleg készül, mely tikettet, a vékony kartondarab felvétel ér<\ zseb alakjában képezzük ki, ahol is a kartondarab és a tikett vékony kartonlapból készülnek, melynek szélessége lényegében 15 egyenlő a tikett hosszával és melynek hossza valamivel nagyobb, imint a tikettnek háromszoros szélessége. A tikettet úgy állítjuk elő, hogy a vékony karton dara bot nyelv alakjaiban vágjuk a ka r t o n lap -20 nak egyik szélső részébe anélkül, hogy ezt a nyelvet a kartonlapnak vele szomszédos, SiZHZ középső részétől elvágnék, úgyhogy a nyelv, három oldalról a kartonlap említett szélső részének margóitól, a negyedik olda-25 Ion pedig a kartonlapnak szomszédos, azaz középső részétől van körülvéve. Az ekként bevágott kartonlapot aztán akként hajtjuk össze, hogy a nyelvvel ellátott, szélső rész, a kartonlapnak középső és másik 30 szélső része közé kerül, amikor is a nyelvvel ellátott szélső résznek három margója, ia kartonlap másik két, rajta fekvő széleivel, ragasztószer segélyével egyesítve van. Az ekként kapott tikettnek egyik 35 szélét ezután akként vágjuk át, hogy a nyelvet a kartonlap középső részétől elkülönítjük. Célszerű a kartonlap középső részének azt,a szálét, mely a kaiionlapnak azzal a szélső résziével szomszédos, melyből a 40 nyelv van kivágva és a kartonlap másik sziélső részének külső szélét úgy vágni ki, hogy amikor a tikettet felvágjuk, az említett körívalakú kivágások szabadon feíkiidjenek, amikor is a nyelvet könnyen 45 lehet a tikettből kivenni. A mellékelt rajzban a találmányt képező tikett példaképen egy foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra annak a kartonlapnak felülné- 50 zete, melyből a tikett készül. A 2. ábra a kész tikett egyik hosszszélének nézete. A kairtonlap, melyből a tikett készül, a három egyenlő (a, b) és (c) részből áll (1. 55 ábra), melyek mindegyikének, megközelítőleg, a közönséges tiketteknek alakja és nagysága van. A (b) és (c) részek hosszszélük közepén a körívalakú (d) és (e) kivágásokkal vannak ellátva; a (c) részbe 60 az (f) nyelv van bevágva, mely azonban a szomszédos (a) résztől nincs elvágva; az (f) nyelv három határvonalán a (c) rósz fennmaradó margóitól, negyedik oldalán pedig az (a) résztől van körülvéve. 65 A (c) rész említett margói, mindkét oldalukon, valamely ragasztószerre] vannak ellátva. A három (a, b) és (c) részt érintkezési vonalaik mentén akként hajtjuk össze, hogy a (c) rész az (a) és (b) részek 70 közé kerüljön (2. ábra). Minek után a részeik a (e) rész margói mentén összeragaiszitattak, a tikettnek az (a) és (c) részek közötti határvonalát behasítjuk vagy akként vágjuk el, hogy az (f) nyelv és a 75 kartonlap (a) része közötti összeköttetés