99085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektroncsövek táplálására erősáramú hálózatból

áramú hálózatból merített nyers árammal fűtjük. A 3. és 4. ábrák az erősáramú hálózatból merített energiából nyersen előállított 5 „nem hallható'' frekvenciájú váltóáram tisztítóberendezésének két kiviteli példáját tüntetik fel sematikusan. Az 1. ábra szerint az (1) elektroncsőből, (2) és (3) tekercsekből és (4) kondenzátor -10 ból álló oszcillátor (5) és (6) pontokban van a törzsszabadalomnak megfelelően a váltóáramú hálózatból (14) transzformátor segítségével merített, (15) egyenirányítón és (16) szűrőn átvezetett áramba 15 kapcsolva. A (10) katódot azonban a törzsszabadalomban ismertetett kivitelektől eltérően a hálózatból (17) transzformátor segítségével egyenirányítás és szűrés nélkül nyersen merített áram izzítja. A ka-20 tód hőtehetetlensége folytán az oszcillátor gerjesztette „nem hallható" frekvenciájú áramnak a katódizzás lüktetéséből származó amplitudóingadozásai sokkal kisebbek lesznek, mint a katód fűtésére 25 használt áram ingadozásai. Az oszcillátor gerjesztette váltóáram tehát legalább is sckal inkább alkalmas lesz elektroncsövek táplálására, mint a hálózati áram s azt a (8) szekundér transzformátortekercs útján 80 megfelelő feszültségre transzformálva, esetleg minden további nélkül felhasználhatjuk az üzemben tartandó elektroncsövek katódjainak vagy a törzsszabadalombeli (13) szekundér transzformátortekercs 35 segítségével egyszersmind azok anódkörének táplálására. Ha azonban az oszcillátor gerjesztette nagy frekvenciájú áramnak amplitúdóingadozásai még olyanok, hogy azt elek-40 troncsövek táplálására alkalmatlanná teszik, akkor a (8) tekercs áramát a 2. ábra szerint egy második (la, 2a, 3a, 4a) oszcillátor (10a) katódjának izzítására alkalmazzuk, melyet anódáram tekintetében 45 párvonalasan kapcsolunk az első oszcillátorral. A közbeiktatott (16a) szűrőberendezés az első oszcillátor okozta esetleges „hallható" frekvenciájú torzításokat szűri ki a második oszcillátor (la) csövének 50 anódárámából. Természetes, hogy a második oszcillátor gerjesztette nagy frekvenciájú áramnak amplitudóingadozásai, minthogy a (10a) katódot már sokkalta kisebb ingadozású és ezenfelül nagy frek-55 venciájfi árammal fűtöttük, még sokkalta kisebbek lesznek, mint az első oszcillátor gerjesztette nagy frekvenciájú árain ingadozásai. De ha a (8a) tekercsnek árama sem volna teljesen megfelelő az üzemben tartandó elektroncsövek táplálására, ak- 60 kor ezt az áramot még egy harmadik osz cillátor katódjának izzítására alkalmazhatjuk. Elméletileg a liálózati áram ingadozásainak ily módon a katód hőtehetetlenségének kihasználával való csökkenté- 65 sét a végtelenig folytathatnók, a gyakorlatban azonban, kísérletek igazolása szerint is. két oszcillátor már elegendő a legnagyobb erősítéssel dolgozó vevőkészülékekhez is. ami könnyen érthető abból. 70 hogy a második oszcillátor már hatványozott mértékben csökkenti az amplitúdóingadozásokat. Egyenáramú hálózat esetén az 1. és 2. ábrabeli elrendezések csak annyiban mó- 75 dosulnak, hogy a (14) transzformátor és (15) egyenirányító természetszerűen elmarad, a (17) transzformátor helyett pedig galvanikusan csatlakozunk megfelelő ellenállás közbeiktatásával a hálózathoz. 80 A leírt eljárásnak és berendezésnek előnye a törzsszabadalomban leírt kivitelekhez képest főként abban nyilvánul, hogy az oszcillátorhoz nincs szükség nagy ellenállású katódos elektroncsőre, hanem a 85 kereskedelemben forgó csőtípusok használhatók. A szóban forgó találmány szerint a katód hőtehetetlensége nemcsak az oszcillátorban használható ki, hanem számi- 90 tásba vc-hető a táplálandó elektroncsöveknél is. Minthogy a katódfűtés lüktetésének szaporasága kétszerese a fűtőáram rezgésének, nyilvánvaló, hogy a fűtés lüktetése akkor is „nem hallható" frekven- ^ ciájú lesz, ha a fűtőáram rezgésszáma csak fele a nagy frekvenciájú „nem hallható" rezgésszámnak. De a katód hőtehetetlenségének mértékétől függően esetleg a nagy frekvenciájú nem hallható rez- 100 gésszám felénél kisebb rezgésszámú áram is akként fűtheti a katódot, hogy ennek izzásában lüktetés nem észlelhető, tehát a katódnak emisszióra való hajlandóságában nem lesznek észlelhető változások. 105 Ez alapon a szóban forgó találmány értelmében olyan esetekben, amikor nem kell attól tartanunk, hogy a katódfűtő váltóáram rezgései a ráccsal közlődnek vagy arra kihatnak, a táplálandó elek- lto troncsövek katódjai olyan „hallható" frekvenciájú árammal, melynek rezgésszáma jelentékenyen alul marad a „nem hallható'' rezgésszámon, nevezetesen esetleg ennek a felénél is kisebb, ha csak a fű- 115 tőáram a katód izzásában észlelhető lük-