99085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektroncsövek táplálására erősáramú hálózatból

áramú hálózatból merített nyers árammal fűtjük. A 3. és 4. ábrák az erősáramú hálózatból merített energiából nyersen előállított 5 „nem hallható'' frekvenciájú váltóáram tisztítóberendezésének két kiviteli példá­ját tüntetik fel sematikusan. Az 1. ábra szerint az (1) elektroncsőből, (2) és (3) tekercsekből és (4) kondenzátor -10 ból álló oszcillátor (5) és (6) pontokban van a törzsszabadalomnak megfelelően a váltóáramú hálózatból (14) transzformá­tor segítségével merített, (15) egyenirá­nyítón és (16) szűrőn átvezetett áramba 15 kapcsolva. A (10) katódot azonban a törzs­szabadalomban ismertetett kivitelektől el­térően a hálózatból (17) transzformátor segítségével egyenirányítás és szűrés nél­kül nyersen merített áram izzítja. A ka-20 tód hőtehetetlensége folytán az oszcillá­tor gerjesztette „nem hallható" frekven­ciájú áramnak a katódizzás lüktetéséből származó amplitudóingadozásai sokkal kisebbek lesznek, mint a katód fűtésére 25 használt áram ingadozásai. Az oszcillátor gerjesztette váltóáram tehát legalább is sckal inkább alkalmas lesz elektroncsövek táplálására, mint a hálózati áram s azt a (8) szekundér transzformátortekercs útján 80 megfelelő feszültségre transzformálva, esetleg minden további nélkül felhasznál­hatjuk az üzemben tartandó elektroncsö­vek katódjainak vagy a törzsszabadalom­beli (13) szekundér transzformátortekercs 35 segítségével egyszersmind azok anódköré­nek táplálására. Ha azonban az oszcillátor gerjesztette nagy frekvenciájú áramnak amplitúdó­ingadozásai még olyanok, hogy azt elek-40 troncsövek táplálására alkalmatlanná te­szik, akkor a (8) tekercs áramát a 2. ábra szerint egy második (la, 2a, 3a, 4a) oszcil­látor (10a) katódjának izzítására alkal­mazzuk, melyet anódáram tekintetében 45 párvonalasan kapcsolunk az első oszcil­látorral. A közbeiktatott (16a) szűrőberen­dezés az első oszcillátor okozta esetleges „hallható" frekvenciájú torzításokat szűri ki a második oszcillátor (la) csövének 50 anódárámából. Természetes, hogy a má­sodik oszcillátor gerjesztette nagy frek­venciájú áramnak amplitudóingadozásai, minthogy a (10a) katódot már sokkalta kisebb ingadozású és ezenfelül nagy frek­-55 venciájfi árammal fűtöttük, még sokkalta kisebbek lesznek, mint az első oszcillátor gerjesztette nagy frekvenciájú árain in­gadozásai. De ha a (8a) tekercsnek árama sem volna teljesen megfelelő az üzemben tartandó elektroncsövek táplálására, ak- 60 kor ezt az áramot még egy harmadik osz cillátor katódjának izzítására alkalmaz­hatjuk. Elméletileg a liálózati áram inga­dozásainak ily módon a katód hőtehetet­lenségének kihasználával való csökkenté- 65 sét a végtelenig folytathatnók, a gyakor­latban azonban, kísérletek igazolása sze­rint is. két oszcillátor már elegendő a leg­nagyobb erősítéssel dolgozó vevőkészülé­kekhez is. ami könnyen érthető abból. 70 hogy a második oszcillátor már hatványo­zott mértékben csökkenti az amplitúdó­ingadozásokat. Egyenáramú hálózat esetén az 1. és 2. ábrabeli elrendezések csak annyiban mó- 75 dosulnak, hogy a (14) transzformátor és (15) egyenirányító természetszerűen elma­rad, a (17) transzformátor helyett pedig galvanikusan csatlakozunk megfelelő el­lenállás közbeiktatásával a hálózathoz. 80 A leírt eljárásnak és berendezésnek elő­nye a törzsszabadalomban leírt kivitelek­hez képest főként abban nyilvánul, hogy az oszcillátorhoz nincs szükség nagy el­lenállású katódos elektroncsőre, hanem a 85 kereskedelemben forgó csőtípusok hasz­nálhatók. A szóban forgó találmány szerint a katód hőtehetetlensége nemcsak az oszcil­látorban használható ki, hanem számi- 90 tásba vc-hető a táplálandó elektroncsövek­nél is. Minthogy a katódfűtés lüktetésé­nek szaporasága kétszerese a fűtőáram rezgésének, nyilvánvaló, hogy a fűtés lük­tetése akkor is „nem hallható" frekven- ^ ciájú lesz, ha a fűtőáram rezgésszáma csak fele a nagy frekvenciájú „nem hall­ható" rezgésszámnak. De a katód hőtehe­tetlenségének mértékétől függően esetleg a nagy frekvenciájú nem hallható rez- 100 gésszám felénél kisebb rezgésszámú áram is akként fűtheti a katódot, hogy ennek izzásában lüktetés nem észlelhető, tehát a katódnak emisszióra való hajlandósá­gában nem lesznek észlelhető változások. 105 Ez alapon a szóban forgó találmány ér­telmében olyan esetekben, amikor nem kell attól tartanunk, hogy a katódfűtő váltóáram rezgései a ráccsal közlődnek vagy arra kihatnak, a táplálandó elek- lto troncsövek katódjai olyan „hallható" frekvenciájú árammal, melynek rezgés­száma jelentékenyen alul marad a „nem hallható'' rezgésszámon, nevezetesen eset­leg ennek a felénél is kisebb, ha csak a fű- 115 tőáram a katód izzásában észlelhető lük-

Next

/
Thumbnails
Contents