99061. lajstromszámú szabadalom • Csöves egyenirányító

Megjelent 1 !>.'?(). évi február hó 1-én. [AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99061. SZÁM. "Vll/g. OSZTÁLY. Csöves egyenirányító. I )r. Gehrts Ágost tanár Berliu-Friedenau. A bejelentes napja 1927. évi julius hó 1-eje. A találmány oly csöves egyenirányítókra vonatkozik, amelyek izzó kathódával dolgoznak és amelyeknél a kisülési cső a kathódát vegyileg meg nem támadó 5 gázzal vagy gőzzel, főleg nitrogénnal, argonnal vagy higannyal van megtöltve. Ismeretesek eddigelé wolfram- vagy oxydízzókathódás egyenirányítók, amelyek nemesgáztöltéssel vannak ellátva. A 10 wolfram izzókathódás egyenirányítók kb. 2500—2700° üzemhőfokkal dolgoznak. Ezért jelentős fűtőenergiát igényelnek és a nagy fűtőáram végett költséges és nehezen előállítható beolvasztásokat, ill. 15 bevezetési helyeket igényelnek. Azok a kísérletek, amelyek szerint a tiszta wolfram helyett thorizált wolframot akartak használni a gáztöltésű egyenirányítókban az izzókathóda gyanánt, nem vezettek ki-20 elégítő eredményre. Ennek az oka látszólag a thorizált wolframkathóda thoriumrétegének eltűnésében rejlik, ami az ionbombázás következménye. A thoriumos wolframkathóda azonkívül az izzókathóda 25 hőfokemelkedésére rendkívül érzékenynek látszik, amely hőfokemelkedés az egyenirányítóit áramnak a kathóda, fűtőáramára való rétegeződéséből származik. Az oxykathódás, nemesgáztöltésű egyen-30 irányítóknak az a hátrányuk, hogy az oxydréteg hordozója, abban az esetben, hia kellő élettartamot akarunk főleg nagyobb áramerősség esetén biztosítani, drága nemesfémből, pl. platinából vagy 35 irídiumból készül, továbbá, hogy a kathóda, mint ilyen, könnyen fáklyaképződés folytán (sziporkázás, a felső rétegének hámlása), főleg működésbehelyezéskor tönkremegy. 40 A wolfram- vagy oxydizzókathódáknak az említett hátrányait a találmány szerint molybdánnek, az elektronemissiót növelő anyaggal való ötvözetéből vagy vegyületéből álló kathódával ellátott egyenirányítónál kiküszöböltük. Az elek- 45 tronemissiót növelő anyag gyanánt thorium, urán, titán, illetve ezeknek a vegyületei szolgálhatnak. A thorizált molybdán, pl. néhány 100 fokos hőemelkedéssel, valamint pozitív 50 ionok bombázásával szemben érzéketlen, amennyiben oly gázokat alkalmazunk, amelyek; a moly'bdanre vegyileg indifferensek. Lényeges, hogy a thorizált mo lybdándrótot nem kell még külön hőke- 55 zeléssel aktívvá tenni, tehát oly állapotba hozni, amelyben nagy az elektron kibocsátó képessége. A thorizált molybdándrótot minden további nélkül, erősen aktív izzókathóda gyanánt alkalmazhatjuk 60 gázzal töltött egyenirányítókban. Azon körülményből, hogy a kathóda aktívvá tételére nem kell hőkezelési eljárást alkalmazni, lényeges szerkezeti előnyök származnak, minthogy a kathóda bevezető 65 drótjainak légmentes beolvasztása ezáltal egyszerűbbé és olcsóbbá válik. Izzókathódás egyenirányítókban, amelyeknél thorizált molybdánt használunk! a kathóda részére, ellentétben a wolfram- 70 kathódás egyenirányítókhoz, a nemesgáz nyomásának megválasztására az alacsanyvoltos fényív létrejöttére legkedvezőbb körülményeket kell csak figyelembe venni; alacsony egyenirányú feszültség 75 részére (40 volttól felfelé) a nyomást és az anódatávolságot, lehetőleg csekély veszteségfeszültség szempontjából kell választani; nagyobb egyenirányú feszültség részére való egyenirányítóknál viszont a 80