99057. lajstromszámú szabadalom • Acélház

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99057. SZÁM. — Vlll/a. OSZTÁLY. Acélház. Gelrr. Böhler & Co. Aktiengesellscliaft Wien. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 25-ike. Jelen találmány tárgyát úgy állítjuk elő, hoigy acélból egy ségtairtólapolkat készítünk, melyek különleges profilját úgy képezzük ki, hogy az egyíségdiarabok vagy azok 5 többszöröseinek összekapcsolása által szabad tiartófalak képződjenek, melyek azután a- teljes merev épületet adják. Az egységitartólapok azonban egymással ugyancsak egységszabványok szerint elő-10 állított oszlopok segélyével is összeköthetők mereven, mely oszlopok azután az egész szerkezet merevítő szerveiül hatnak. A lapoknak az oszlopokon való megerősítése áthaladó vagy eltolt közökkel eiszkö-15 zölhető. A tartólapok alakja négyzet, téglalap. Az egységtartólapok különleges profilja rendesen olyian, hogy a szélesen felhajlí tott szélek húzás és nyomás elleni mereví-20 tésül szolgálnak, úgyhogy a Lapok magántartókká lesznek és összeállítva merev egészeit alkotnak. A találmány szerinti építményt az jellemzi, hogy ha a tartólapok előállítására 25 acélt vagy más jó melegvezető anyagot használunk, a lapok a meleg- és hangvezetés meggátlására és esetleg a lövésbiztonság fokozására szigetelőlapokat hordanak. melyeik az épület külső oldalán 30 i'eküsziiiiek, míg maguk a tartólapok az épület belseje felé vannak fordítva. A jó nielegvezető tartólap és a rossz me l eg -vezető szigetelőlap közé légpárna van zárva, mely a szigetelést jelentékenyen 35 megjavítja. A találmány szerinti épület a csatolt, rajzon van feltüntetve. Az 1. ábra az eg ység szabványnajk építés közben a vázba való beépítését mutatja. A 2. ábra acélból való egységtartólapot 40 tüntet fel. A 3. ábra a tartólapszerelvény kérészi -metszete. A 4. ábra magántartó épületfal elölnézete, az 45 5. ábra pedig ugyanennek keresztmetszete. Az 1. ábrán az egység&zaibvány szerinti felépítés látható. Az egységnagyságú tartólapokat, melyek (a)-nál vannak be- 50 építve, (1) jelzi. A kétszeres nagyságú (két egységnagyságnak megfelelő) tartólap, melyet (2)-vel jelzünk, (b)-nél van beépítve; így lehet a háromszoros nagyságú tartólapokat alkalmazni, melyek 55 méreteit (3)-mai jelezhetjük s így tovább: a rajzba írt számok tehát nem az épület bizonyos részeit, hanem csakis a felvett egységben kifejezett méreteket jelzik. A (c) ablaknyílásit, illetve (d) ajtónyílást, 60 továbbá a lépcsőlejáratot, melyek háromszoros, 311. négyszeres egységméretnek felelnek meg, beírt (3)-as és (4)-es szám jelöli. A tartók szintén szabványosak és nagyság szerint pl. l-es, 4-es, 5-ös stb. 65 nagyságúak lehetnek, aszerint, amint hosszuk 1, 4, 5 stb. egységnyi. Az egész építmény magántartó, azaz nem igényel külön alapzatot. Hogy mint lesz a szerkezet magántar- 70 tóvá. azt a következő ábrák mutatják. A 2. ábra például acélból készült egysógségtartólaipoit tüntet fel. A (p) tartóllap csészealakú, melynek felhajlított (r) szélei úgy merevítésre, mint a közvetlenül 75 szomszédos (p) lapokkal (n) szegecsek vagy csavarok segélyével való összeerősítésre szolgálnak, úgyhogy ezen lapok ösz-